„Mi, n\u0151k, annyira bele tudjuk k\u00e9pzelni, magyar\u00e1zni hihetetlen alakokba a fant\u00e1zi\u00e1t. (…) L\u00e1ssuk be, a rosszfi\u00fakra bukunk. A csib\u00e9szekre, ebadt\u00e1kra. Akik sosem javulnak meg, de mindig ebben b\u00edzunk. Mindig \u00e1tvernek, \u00edgy sajnos sosem unalmasak. \u00c1, dehogy v\u00e1ltoznak! Kicsit m\u00e9g meg is al\u00e1znak. V\u00e1rni kell r\u00e1juk. Nem jelentkeznek annyiszor, hogy eleg\u00fcnk legyen bel\u0151l\u00fck. Strat\u00e9gi\u00e1juk kipr\u00f3b\u00e1lt, kidolgozott. Cs\u00f3kjuk k\u00e1b\u00edt\u00f3, begyakorolt. \u0150k azok, akik\u00e9rt \u00e9lni-halni kell. Akik\u00e9rt biol\u00f3giai bomb\u00e1nk robban. Akiket ker\u00fcl\u00fcnk, m\u00e9gis mindig bel\u00e9j\u00fck botlunk. Ha v\u00e1lasztani kell, \u0151ket v\u00e1lasztjuk. A j\u00f3fi\u00fak nem mozd\u00edtanak ki p\u00e1ly\u00e1nk egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l. Vel\u00fck nincs is mit megb\u00e1nni. Ilyet szeretn\u00e9nk, de nem ilyet akarunk. Legal\u00e1bbis nem k\u00e9szen. Sz\u00f3val, rossz legyen, amikor elsz\u00e9d\u00edt, de azt\u00e1n j\u00f3 legyen a hat\u00e1sunkra. \u00c9s maradjon is olyan, hogy a t\u00f6bbi n\u0151re m\u00e1r ne legyen hat\u00e1ssal. Esk\u00fcsz\u00f6m, nem \u00e9rtem magunkat. Csoda, hogy szeg\u00e9ny j\u00f3fi\u00fak belerokkannak a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sba? A rosszak nem, mert \u0151k nem is akarnak \u00e9rteni minket. Csak mi \u0151ket. \u00d6rd\u00f6gi k\u00f6r ez.” (Tisza Kata)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
„Mi, n\u0151k, annyira bele tudjuk k\u00e9pzelni, magyar\u00e1zni hihetetlen alakokba a fant\u00e1zi\u00e1t. (…) L\u00e1ssuk be, a rosszfi\u00fakra bukunk. A csib\u00e9szekre, ebadt\u00e1kra. Akik sosem javulnak meg, de mindig ebben b\u00edzunk. Mindig \u00e1tvernek, \u00edgy sajnos sosem unalmasak. \u00c1, dehogy v\u00e1ltoznak! Kicsit m\u00e9g meg … B\u0151vebben…