\u00c9rdekes h\u00e9t \u00e1ll m\u00f6g\u00f6ttem. Nagyj\u00e1b\u00f3l minden gondolatom a h\u00fclye t\u00fcd\u0151m k\u00f6r\u00fcl forgott, de sz\u00e1nd\u00e9kosan nem \u00edrok most err\u0151l, majd ha megvan mindenf\u00e9le eredm\u00e9ny \u00e9s tudom m\u00e1r a konkr\u00e9tumokat. Emiatt el\u00e9g v\u00e1ltoz\u00f3 volt a hangulatom is, m\u00edg szerd\u00e1n este a tes\u00f3mmal \u00e9s Ancsival k\u00f6nnyesre r\u00f6h\u00f6gtem magam, addig cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n v\u00e9gigs\u00edrtam az utat \u00c9rd \u00e9s Bp k\u00f6z\u00f6tt, majd este m\u00e1r megint viszonylag j\u00f3 kedvem volt. El\u00e9g sok minden \u00f6sszej\u00f6tt az elm\u00falt hetekben \u00e9s v\u00e1rhat\u00f3 volt, hogy egyszer kij\u00f6n bel\u0151lem. Viszont p\u00e9ntek reggel valami megfordult, amikor is elindultam dolgozni, kil\u00e9ptem a h\u00e1zb\u00f3l, megcsapott a tavasz illata, csiripeltek a madarak, s\u00fct\u00f6tt a nap, a villamosmeg\u00e1ll\u00f3ban pedig megl\u00e1ttam egy n\u00e9nit, aki n\u00e1rciszt \u00e1rult. Nem volt k\u00e9rd\u00e9s, hogy a reggeli helyett veszek egy csokor vir\u00e1got, \u00edgy mosolyogva \u00e9s j\u00f3kedv\u0171en l\u00e9ptem be a munkahelyemre. Ritk\u00e1n van ilyen. Eg\u00e9sz nap j\u00f3 kedvem volt, b\u00e1r rengeteg feladat \u00f6sszegy\u0171lt, m\u00e9gsem p\u00e1nikoltam, s\u0151t \u00e9lveztem a munk\u00e1t \ud83d\ude42 Erre kaptam azt a „kommentet”, hogy na akkor most azonnal menj\u00e9l haza, mert itt m\u00e1r baj van \ud83d\ude42 Nem is maradtam sok\u00e1ig, mert j\u00f6tt hozz\u00e1m egy r\u00e9gi ismer\u0151s\u00f6m. Sajnos megk\u00e9rt, hogy ne \u00edrjak r\u00f3la, mert f\u00e9l a lebuk\u00e1st\u00f3l, \u00edgy csak annyit mondhatok, hogy \u0151 is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepl\u0151je volt a k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9veimnek \ud83d\ude42 Megvacsiztunk, besz\u00e9lgett\u00fcnk, majd elindultunk a t\u00f6bbiekhez a Marximba, ami a k\u00f6z\u00e9piskolai t\u00f6rzshely\u00fcnk. Pasibuli volt, de elr\u00e1ncig\u00e1lt, meg \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a t\u00f6bbiek is \u00f6r\u00fcltek nekem. Meg \u00e9n is \u00f6r\u00fcltem nekik. Majd \u00e1tment\u00fcnk Veszn\u00e1\u00e9khoz a P\u00f3tkulcs nev\u0171 helyre, de nem hagyott bennem m\u00e9ly nyom\u00f3t. T\u00fal sokat nem siker\u00fclt aludnunk, de a korai kel\u00e9st nem b\u00e1ntam, mert sz\u00e9tszedtem a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1t, m\u00e1rmint az \u00e1gyat, kitakar\u00edtottam alatta (h\u00fa, miket tal\u00e1ltam), leszedtem ott is a f\u00fcgg\u00f6nyt, ablakot pucoltam, tudom, meg\u0151r\u00fcltem, de szeretem a rendet. Most meg lassan indulok, Veszn\u00e1val megy\u00fcnk haza Batt\u00e1ra. Elvileg a De\u00e1kon tal\u00e1lkozn\u00e1nk, de lehet hogy meglepem mert a V\u00e1rosligetben van, ki\u00fcl\u00f6k a l\u00e9pcs\u0151re egy k\u00f6nyvvel a kezemben \u00e9s megv\u00e1rom ott. Mondtam m\u00e1r hogy im\u00e1dom a tavaszt? \ud83d\ude42<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c9rdekes h\u00e9t \u00e1ll m\u00f6g\u00f6ttem. Nagyj\u00e1b\u00f3l minden gondolatom a h\u00fclye t\u00fcd\u0151m k\u00f6r\u00fcl forgott, de sz\u00e1nd\u00e9kosan nem \u00edrok most err\u0151l, majd ha megvan mindenf\u00e9le eredm\u00e9ny \u00e9s tudom m\u00e1r a konkr\u00e9tumokat. Emiatt el\u00e9g v\u00e1ltoz\u00f3 volt a hangulatom is, m\u00edg szerd\u00e1n este a tes\u00f3mmal … B\u0151vebben…