M\u00e1r miel\u0151tt megsz\u00fcletett volna a mi Ubork\u00e1nk, mozgalmass\u00e1 tette a napjainkat, \u00e9jszak\u00e1inkat. Azt\u00e1n megsz\u00fcletett. Nem gondolom, hogy a sz\u00fcl\u00e9s kapcs\u00e1n t\u00falstresszeltem volna magam, de amikor elkezdtek pusmogni a n\u0151v\u00e9rek \u00e9s a kedves po\u00e9nkod\u00e1sb\u00f3l, komoly \u00e9s akt\u00edv ell\u00e1t\u00e1s kerekedett olyan 30 m\u00e1sodperc alatt, az\u00e9rt nem voltam nyugodt. De p\u00e1r perccel k\u00e9s\u0151bb ott volt a kezemben egy kis Alien-Uborka \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en \u00c9vi kapcs\u00e1n is megnyugtattak, vissza\u00e1llt a nyugalmam. Innen olyan rutinszer\u0171 volt, hogy hazamegy\u00fcnk \u00e9s kezdj\u00fck a k\u00f6z\u00f6s \u00e9let\u00fcnket. Nyilv\u00e1n nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n Ezzel p\u00e1rhuzamosan a nagymam\u00e1m is lebetegedett k\u00f3rh\u00e1z-munka-k\u00f3rh\u00e1z-munka-kezel\u00e9s-munka-k\u00f3rh\u00e1z\u2026 Ez nem volt egy egyszer\u0171 id\u0151. Nem tudtam eleget otthon lenni, \u00e9s \u00c9vit a kell\u0151 m\u00f3don t\u00e1mogatni. Ennek ellen\u00e9re pr\u00f3b\u00e1ltam minden fontos alkalmon ott lenni \u00e9s t\u00e1mogatni \u00c9vit. Egy\u00e9bk\u00e9nt milyen \u00e9rdekes az \u00e9let. Ad egy \u00faj embert az \u00e9letedbe \u00e9s egyet elvesz. Ez a m\u00e1sodik ilyen eset, a nagypap\u00e1m is nem sokkal Oti sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n ment el.<\/em><\/p>\n\n\n\n Elm\u00falt az els\u0151 h\u00e1rom h\u00f3nap \u00e9s kezdtek be\u00e1llni a rendszerek az \u00e9let\u00fcnkben. Egyre t\u00f6bb mindent tudtunk csin\u00e1lni egy\u00fctt h\u00e1rmasban vagy hatosban. A kis csodabog\u00e1r mindenben t\u00e1rsunk volt (nem mintha sok v\u00e1laszt\u00e1sa lett volna \ud83d\ude0a) j\u00f6tt\u00fcnk-ment\u00fcnk, hol hosszabb, hol r\u00f6videbb utakra. N\u00e9ha a gyerekekkel, n\u00e9ha n\u00e9lk\u00fcl\u00fck. Volt, hogy csak itthon voltunk. Emellett pr\u00f3b\u00e1ltunk magunkra is figyelni, \u00e9s ebben sokat seg\u00edtett a Mama \u00e9s a Papa, ahova le tudtuk passzolni egy-egy d\u00e9lut\u00e1nra vagy ak\u00e1r egy f\u00e9l h\u00e9tre.<\/em><\/p>\n\n\n\n Amire a legb\u00fcszk\u00e9bb \u00e9s ami\u00e9rt tal\u00e1n a legh\u00e1l\u00e1sabb vagyok, az<\/em><\/p>\n\n\n\n Tudom, hogy mindig lesz, amikor egyszer\u0171bb \u00e9s amikor nehezebb lesz, de azt gondolom, hogy ha \u00fagy tudunk tov\u00e1bb \u00e9lni, hogy ezt siker\u00fclt az elm\u00falt egy \u00e9vben, akkor minden neh\u00e9zs\u00e9gen fel\u00fcl tudunk kerekedni.<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Most \u00edgy v\u00e9gig olvasva egy \u00fajabb \u00f6r\u00f6k igazs\u00e1ggal z\u00e1rn\u00e1m: az id\u0151 mindent megsz\u00e9p\u00edt! \u00c9ljen a demencia\u2026 \ud83d\ude0a<\/em><\/p>\n\n\n\n Eddig m\u00e9g soha nem volt, hogy az \u00e9n blogomba m\u00e1s \u00edrt volna, de most kiv\u00e9telt teszek, hisz az elm\u00falt id\u0151szakot nem egyed\u00fcl csin\u00e1ltam v\u00e9gig, nem is ment volna egyed\u00fcl, ez\u00e9rt gondoltam itt az ideje egy vend\u00e9gpostnak .. v\u00e1gatlanul .. „Mozgalmas … B\u0151vebben… ![\"\"](\"https:\/\/beanie.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2019\/02\/7AF9B755-FF1B-48B0-BB65-30D7070E2454-350x350.jpeg\")
<\/figure><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"