A következő idézetet olvastam egy ismerősöm oldalán:
„A makacs sóvárgás lefékezi a hangsebességet. A nők többsége nincs tisztában ezzel a törvényszerűséggel, talán ezért várnak 1876 (a telefon feltalálása) óta ostobán a férfiak hívásaira”
Ez a részlet Vass Virág Vulévu című könyvében található. Úgy gondoltam, amikor elolvastam, hogy egyértelmű a jelentése. Én úgy értelmeztem, hogy ne sóvárogjak, mert ha eddig nem hívott ezután sem fog felhívni. Továbbküldtem egy ellenkező nemű ismerősömnek, aki meg azt mondta, hogy szerinte nem sóvárogni kell és várni a telefoncsörgést, hanem cselekedni.
Na most akkor mit is jelent ez?? Kíváncsi lennék más mit olvas ki belőle..

Ismét összejöttünk. Kovácsok és Szabók. A helyszín változatlanul Zalakaros volt. Az ok pedig nem más, mint Géza (aki Németországban él) 70. születésnapjának megünneplése. Mindehhez adott volt a jó társaság, gyönyörű idő, nagyon finom ételek (életemben ilyen finom cigánypecsenyét még nem ettem) és a jó hangulat. Két feladatot is kapott minden meghívott család. Az egyik, hogy egy albumba kellett írni az ünnepeltnek valamilyen jókívánságot, amihez hozzá lesz téve a családról készült fotó. A másikban fel volt osztva egy vászon és minden családnak festeni kellett az egyik kis téglalapba valamit. Nem volt egyszerű, de mindenki megoldotta. Én voltam az utolsó és látszik is, hogy nem vagyok egy festőművész sőt.. bár az egyik családtag utána már csak művésznőnek hívott 🙂 Ezeket a képeket apu csinálta, mert én megkaptam a Géza (az ünnepelt) gépét, hogy kattintgassak jó sokat, mert tavaly is jó képeket csináltam. Mennyivel jobb lett volna ha egy szuperebb gép kerül a kezembe… 🙂 De majd egyszer talán…
Még egy érdekesség feltűnt a hétvége során. Az köztudott rólam, hogy szeretek napozni annak ellenére, hogy allergiás vagyok a napra és általában felhólyagosodik a bőröm. De most hiába feküdtem kint egész szombaton a barna színen kívül semmi „hólyagos változást” nem vettem észre. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, de én örülök neki 🙂 Éljen a nyugati vonzáskörzet 🙂

Merni kell nagyot álmodni… merni kell vágyakozni.. Hogy én most mire vágyom?
Egy elhagyatott úton, vagy tengerparton, éjszaka, egy cabrioban az ülés kicsit hátradöntve autókázni, miközben bámulom a csillagos eget és ez a szám szól… Csukjátok be a szemeteket és azonnal beindul a fantáziátok nektek is…

Az idei első teambuildinget a Margitszigetre szerveztük Elvirával. Szerintünk nagyon jól sikerült, volt minden… piknikezés, bringóhintózás, vicces kérdőív, activity… de beszéljenek a képek….

.. és a mi büszkeségeink 🙂

További fotók itt (made by Veszna).