.. csak nagy munkában vagyok. De majd jelentkezem.

Amúgy itt volt hétvégén Dániából egy bnőm, szuper hétvége volt. Igazából csak beszélgettünk, de hihetetlenül gyorsan eltelt az idő. Szombat reggel fél10kor nekiültünk reggelizni és azt vettük észre hogy fél 3 van. Majd est hazajöttünk a tüzijátékról fél11 körül egy üveg borral a kezünkbe, megint elkezdtünk dumálni és megint 2 óra után néztünk a órára. Mondanom sem kell hogy másnap hulla voltam. Öreg vagyok én már az éjszakázáshoz 🙂 De ennek ellenére is nagyon jó volt. Remélem jön augusztusban is…. :DDD

Újabb fiatal ment el…

Ime egy fotó, ami egyedi, amiből csak egy darab van, az én gépemen. Emlékszem, egy barátommal mentünk ki fogadni az olimpiai aranygépen utazókat. Annyira kedves volt, mindenkire mosolygott, tűrte a sok hülye nőt és amikor szóltam neki, akkor odafordult és engedte hogy a századik fotó is elkészüljön róla. Nyugodj békében!

Nem tudja valaki, hogy lehet egy punnyadó és élete végén járó rózsába életet lehelni? Eléggé rosszul esne ha egy nap után kipurcanna….

Elfáradtam. Mire végigolvassátok talán megértitek miért. Fél 1kor nekikerekedtünk, hogy kiránduljunk. Elmentünk a Fogaskerekűvel a Széchenyi hegyre, ott átszálltunk az Úttörővasútra (tudom, most már Gyerekvasút). Iszonyú cukik azok a kis gyerekek. Ági akartam neked fotókat csinálni róluk, de lemerült a fotómasinám, igy majd keresek képeket a neten róluk. Jó, hogy ez legalább megmaradt. Ja és nem mellékes, hogy gőzmozdonnyal mentünk. Majd séta a Libegőig, vagyis először fel az Erzsébet-kilátóba. Hihetetlenül fújt a szél, de tiszta volt az idő, igy mindent ki lehetett venni. Még a battai kémények is tisztán látszótak. Majd jött a libegőzés. Addigra elment a szél, kisütött a nap és minden ideális lett. Utána egy gyors palacsinta és gyalog a 158-as vonalán séta a Budagyöngyéig. Hát nem romantikus? 🙂 Gondoltuk, beülünk egy mozira, de semmi filmet nem találtunk, igy egy kávé maradt, majd gondoltuk kinézünk a millenárisra. Kiderült hogy kávé és koktélfesztivál van. Filóztunk, hogy megéri e kifizetni a drága belépőt mikor is odajött hozzánk két lány, hogy nekik van ingyenbelépőjük (karszalag) és nekünk adják. Igy gyorsan besurrantunk, de egy nagy rakás kaki volt az egész. Ittunk egy koktélt és utána irány haza. Most örülök, hogy végre ülök, hosszú volt, de jól esett. A fizikai állapotom a béka segge alatt van, mert azért felfelé eléggé elfáradtam, de majd sokszor lesz ilyen program és feltornázom magam. Most megyek olvasni, mert sikerült a libri-be betévedni és ilyenkor muszáj vagyok venni egy könyvet. Amit mindjárt el is kezdek olvasni 🙂

Elég kemény két napon vagyok túl. Már vártam, hogy eljöhessek szabira, bár azért hátul ott motoszkált a kisördög, főleg hogy a főnököm el se akart engedni. Tegnap reggel anyu feljött, elmentünk vásárolni, ebédelni, és már az ebéd közben hivtak, hogy bajok vannak. Sajnos nem tudom három ember munkáját csinálni, kordinálni stb. Igy a sajátommal kész lettem, azt lelkiismeretesen megcsináltam. Tudom, hogy nem vagyunk egyformák, így mindenki máshogy dolgozik. Este már olyan telefont kaptam, hogy ma be kell mennem. Nem kicsit lettem ideges. Igazából bármikor elmehetek szabira, mert mindig felhivnak ha van valami. Este még dolgoztam itthonról, leirtam amiket kellett, majd reggel még átnéztük a munkatársammal, de megint azt az üzenetet kaptam, hogy be kell mennem. Hát nem mentem, nem hiszem, hogy túl sokat oda tudtam volna tenni, főleg hogy 2 óra az út még odáig. Gondolom ennek lesz következménye de úgy voltam vele, hogyha én most bemegyek akkor viszem magammal azt a bizonyos papirt is, lesz ami lesz. Szerencsére páran lenyugtattak és mint megtudtam, minden rendben van. Vagyis megoldották nélkülem is. Hát ennyi. Nem szeretnék több ilyen szabadnapot átélni, mert ez minden volt csak pihenés nem.