A legfontosabbat kihagytam a 2008-as visszatekintőből.
Örök hála és köszönet minden barátomnak (remélem akire vonatkozik az magára ismer), aki ha bajban voltam mellém állt, ha boldog voltam őszintén velem örült, ha beszélgetni akartam meghallgatott, ha segítségre volt szükségem segített, ha beteg voltam ápolgatott, ha összeomlottam összekapart, ha egész nap nem vettem fel a telefont este feljött, ha tanácstalan voltam bölcsességekkel látott el és aki bebizonyította, hogy a barátság nem ismer távolságot.
KÖSZÖNÖM HOGY VAGYTOK NEKEM!!!

Lassan már hagyomány, hogy évvégén átgondolom az elmúlt év történéseit. Így volt ez 2007-ben és 2006-ban is. Miért ne lenne így 2008-ban is. Tegnap kellett volna, de nem volt hozzá kedvem, így most viszonylag kipihenten megpróbálom összeszedni. Kemény év volt, több szempontból is, de talán gyorsabban eltelt mint az eddigiek. Nem mondhatnám, hogy langyosan, inkább a szélsőséges jelző illene rá. Vagy nagyon jól voltam, vagy nagyon rosszul… Érdekes, hogy vannak olyan dolgok, amikben van valami jó és valami rossz is. Ezeket mindkét helyen megemlíteném…
Csúcspontok:
– Megvettem életem első lakását, panel, 25 évig fizetem, de az enyém. Nyárra sikerült is felújítani és beköltözni.
– 5 év után megnéztem, hogy Prága tényleg olyan varázslatos város e, mint ahogy mondják… és tényleg..
– Véget ért egy hosszú, változatos, élményben gazdag kapcsolat.
– Megszületett Bella Avery Lojek, aki szép és egészséges, arról nem is beszélve hogy milyen gyorsan nő
– Ismét jóban lettem két emberrel akik fontosak… Az egyikkel oviskorunktól tartó barátság fűzött össze, ezért is viseltem nehezen a „szünetet”. A másiknál pedig reménykedek, hogy a történelem nem ismétli önmagát..
– Sikerült megszervezni egy emlékezetes 10 éves érettségi találkozót
– Férjhez ment egy barátnőm
– Egy fontos barátság átalakult….
– A szüleimmel együtt ünnepelhettem a 30-dik házassági évfordulójukat.. az öcsémmel készültünk rá… azt hiszem jól sikerült

Mélypontok:
– A „legmélyebb” hogy két hónap különbséggel veszítettem el mindkét nagyszülőmet.
– Véget ért egy hosszú, változatos, élményben gazdag kapcsolat.
– Idén többször voltam beteg mint az elmúlt 5 évben bármikor… és most se vagyok teljesen jól 🙁
– Egy fontos barátság átalakult….
– Életem legszarabb szilveszterén vagyok túl….
– Anyagilag lestornóztam magam.. (vagyis inkább leminuszoltam)

És hogy mit várok a 2009-től?? Semmi extrát…. éljem túl… Kemény év lesz, nagyon kemény és nagyon félek tőle. Remélem egy év múlva boldogan írhatom hogy alaptalan volt a félelmem és minden a legpozitivabban történt.

Bár a két évvel ezelőtti bulit nem sikerült felülmúlni (szerintem), de az év egyik legjobb bulijában voltam tegnap. Szülinappal egybekötött céges karácsonyi party. Sokáig ment a vacillálás, hogy mit vegyünk fel, tipikus női probléma. Főleg hogy az utóbbi időben minden ruhámat kihíztam. De most gondoltam egy nagyot, kivettem a szekrényből egy gatyát, és láss csodát… rámjött. Úgy látszik most már megvan az eredménye a két hónapos odafigyelésnek… Az „ünnepség” a szokásos módon kezdődött, az ügyvezető ünnepi beszéde, év dolgozói átadások, majd jött a kaja. Annyira nem nyerte el a tetszésemet, de nem baj, mert így nem ettem annyit.. csak husit salátával. Na jó, meg egy db képviselőfánkot meg a tortából, de ezt megfeleztük 🙂 Szóval büszke vagyok magamra.. és nem is voltam éhes.. na jó, szomjas se és a kettő valahogy összefügg :)))))
A hangulat elég hamar kialakult, hála a tök jó zenekarnak… Már írtam róluk kb két hete amikor elmentünk bemelegíteni, úgyhogy váratlan dolgok nem történtek velük kapcsolatban. A probléma megint az volt, hogy nem bírta a lábam a strapát 🙂 Tényleg öreg vagyok én már ahhoz, hogy áttáncoljam az éjszakát 🙂
Most meg megyek, (mivel a mai munkanapot megkaptuk ajándékba pihinapnak) még karácsonyi dekorációt kell csinálnom 🙂