Ez a szín jellemzi most leginkább a kedvemet. És ez keveredik egy kis piros-feketével…. Sok mindenen gondolkodom, sok mindent nem értek. Mi történik, miért történik és miért így történik… Sokszor arra jutok, hogyha vissza lehetne forgatni az időt akkor máshogy csinálnám… De nem, mert minden történik valamiért. Minden azért történik, hogy tanuljak belőle. A jó is, a rossz is, a hiba is. Hát ennyit a mélyre szántó gondolatokról.. inkább nem megyek bele részletesebben mert túlságosan belebonyolódnék..

Abba már inkább, hogy voltunk pénteken színházban, a János Vitéz bemutatóján. Zseniális darab, iszonyatosan látványos díszlettel, jó kis magyaros darab, és a főszereplő Stohlnak szuperjó hangja van. Nem gondoltam volna.. Nagyon nagyon tetszett, de ahogy olvasom a visszajelzéseket, mindenkinek… Bár Alföldi rendezte és aki ismeri az ő rendezéseit, tudhatja hogy nála valami „botrányos” mindig van. Természetesen ebben is volt, de megmaradt a hagyományos örök petőfis János vitéznél.. Csak ajánlani tudom..

Tegnap este meg a Les touffes krétiennes nevű francia fanfárzenekar koncertjén voltam. Ez se volt rossz, bár én több slágerszámot vártam, de azért megérte. Addig is kimozdultam itthonról…

Amit még megemlítenék, péntek éjjel még megnéztünk egy filmet, amit szintén ajánlanék annak aki még nem látta: Vicki Christina Barcelona… Woody Allen film.. úgyhogy ez már sokat sejtet. Ági, töltesd le Zolival nézd meg és beszéljünk róla..:)

Már napok óta hallom a rádióban meg tv-ben hogy a határérték felett van a szmog Bp-n és szmogriadót rendelnek el.
Idézet az index.hu-ról
Vasárnap csak a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek, hétfőn csak a párosak. A korlátozás érvényben marad, amíg a légszennyezettség a riasztási határérték felett fölött marad.
Most nem tudom, hogy ez vicc vagy komolyan azt gondolják hogy ezt a magyar népség komolyan fogja venni? Állítólag a rendőrség ellenőrízni fogja a rendszámokat folyamatosan, de én úgy gondolom hogy a emberek 80%-a le se fogja sz…., ezért nem tudom mi alapján kezdik kivenni a dugóból az autókat. Kíváncsi lennék, hogy a fekete mercik, audik stb tulajdonosai agyáig eljut e ez az infó és azt mondja hogy ok, rendben taxizom vagy esetleg tömegközlekedek. Vicces, nem? Bár ezeknek tuti több autójuk van és ha szerecsések akkor talán az egyik páros a másik páratlan rendszámú.. Na ez most jutott eszembe.. tényleg…

Szerintem nincs olyan ember Magyarországon aki ha meghallja azt hogy Abigél akkor már jutna eszébe, mint Vitay Georgina, a sáláról is híres König tanárúr, Horn Mici és ne látná maga előtt a Matulás lányokat…
Akárhányszor adták a tv-ben mindig megnéztem, akár huszadjára is. Kicsit szégyellem magam amiért a könyvet nem olvastam, de ami késik nem múlik. Régóta szerették volna már színpadra vinni, de Szabó Magda nem engedte. Később szerencsére meggondolta magát… és mennyire boldog lenne ha ő is láthatta volna. Nagyon nagyon szuper musical lett belőle. Mint kiderült, én a filmnek valahogy soha nem láttam a végét, legalábbis nem emlékeztem rá. Ráadásul mivel kicsiként láttam nem is értettem a politikai vonatkozását. Most már értem.. Csak javasolni tudom mindenkinek. Kiváló rendezés, tehetséges színészek, fülbemászó dalok. Mi kell még? Ez az amit látni kell. Bekerült a listába amit még egy párszor meg fogok nézni.
Néhány részlet:
Kőnig dala
Horn Mici Gedeon napot ünnepel
Finálé

Szó szerint is és átvitt értelemben is.
Régen volt ilyen durva hetem. Vagyis biztos volt, csak én nem emlékszem. Szinte mindennel kész kellett lennem ma ami jövő hét péntekig kéne… De megvan! Viszont nem voltam tornázni, ettem junk food-ot, és majd le esik a fejem a nyakamról.
Most meg megyek mindjárt aludni, bár ma estére más volt betervezve de ember tervez…..
Állitólag holnap lesz a leghidegebb nap, ennek örömére ki se bújok az ágyból… remélem meg bírom állni….

December 14-én jött haza Koreából egy nagyon nagyon jó barátom de igazából most péntekig nem nagyon volt időnk együtt lenni, ezért is vártam annyira. Megbeszéltük hogy jön ebédre, a délután többi részét meg majd kitaláljuk. Furamód ő az egyetlen ember aki ugyanúgy szereti a borsófőzeléket ahogy én, így kölcsönösen szereztünk örömet egymásnak.. Pihi után jött a már régóta tervezett képeslapos fal „megcsinálása”. Soha nem foglalkoztam vele, hogy gyűjtsem őket, de mindig elraktam ha kaptam valakitől. Most ezek előkerültek, ráadásul feliratkoztam egy képeslapcserélő listára. Én is küldök képeslapot a világ egyik pontjára és én is kapok valakitől. Mindezt a véletlen dönti el hogy kitől és kinek. És ha már úgyis van egy csomó falam ami üres, miért ne lehetne ezekkel a képeslapokkal barátságosabbá tenni a lakást. Szerintem szuper lett. Majd jött a további program, kávéztünk, sütiztünk, megnéztük a Kaméleont (én másodszorra, de még mindig tetszett) és elmentünk vacsizni. Nem tudom miért van mindenki oda a körúton található nagyon híres török gyorsétteremért, szerintem vannak nála sokkal jobb helyek. De nem is a kaja volt a lényeg…. Sajna ennyi jutott együtt, a sors és az idő gyors múlása közbeszólt.. Ő vasárnap továbbutazik, de legalább már közelebb lesz.
Íme a művünk 🙂