Ez a kép fogadott hétfőn reggel, mikor felébredtem és kihúztam a sötétítőt. Legszívesebben ott álltam volna és bámultam volna a Holdat, amíg el nem tűnik… Még soha nem láttam ilyet ezelőtt….

Bár tudom, hogy a kép nem adja vissza, de gyönyörű volt.

Fura ez az új vírus. Annyira felkapták hogy hihetetlen, de valamiért én is úgy érzem – mint ahogy már sokan is nyilatkozták – hogy csak médiafelhajtásról van szó és csak a gyógyszeriparnak akarnak kedvezni. Ki tudja, de tény hogy én nem oltatom be magam. Pedig ma jött a munkahelyemen email, hogy aki akarja annak a cég állja a költségeket és az üzemorvos helyben beolt mindenkit. Kíváncsi voltam hogy hány embert érdekel… kb 5 perccel a levél érkezése után már szép számmal gyülekeztek az emberek a listában. Ha elkapom, elmegyek dokihoz, kifekszem és ennyi. Viszont ha beadatom, ki tudja milyen mellékhatása lesz. Igaz, hogy életem végéig védett leszek, de ki tudja hogy jövőre milyen influenza jön, ami ellen már nem lesz hatásos… Szóval szerintem nagyobb a füstje, mint a lángja és tök felesleges az egész. De látszik, hogy a magyar népet mennyire be lehet bármivel etetni. Amit a média mond az úgy van, pont. Meg is érdemlik…

Update:
Most olvastam, hogy az vakcina kb 1800 Ft-ba fog kerülni, plusz az orvos elkérhet 2000 Ft-ot a beadásért. Mégis mi az istenért fizetjük a rohadt magas TB járulékot???? Milyen jogon kér el az orvos plusz pénz azért, mert 1 perc alatt bead egy oltást??? Nem is értem, hogy ezt hogy engedélyezhetik és ki volt az a pihentagyú aki ezt kitalálta..

Mostantól a http://picasaweb.google.com/szaboeva79 címen találjátok a galériát.

Tavaly mesélte Kriszti (a munkahelyi barátnőm), hogy csapatépítés címén szüretelni voltak és mennyire jól sikerült. Így gondoltam, hogy idén mi is mehetnénk… És örülök, hogy sikerült összehoznom, fantasztikus élmény volt, hihetetlenül jól éreztem magam, nagyon régen szórakoztam ilyen jól és nagyon jó volt a társaság. Bár azért ezt a hétvégét elég sok bosszúság megelőzte, mert volt egy két ember aki a hátam mögött mindennek lehordott, persze ezek mindig kiderülnek, de szerencsére „beteg” lett így nem kellett néznem, ahogy végigszenvedi a napot. Jobb is volt így, mert aki ismer, az tudja, hogy ha iszom, akkor extra őszintévé válok.. Így magát is megkímélte.
Reggel a Batyin találkoztunk és indultunk Etyekre, ahol 9kor a szőlőben találkoztunk a gazdával, aki pálinkával és parasztreggelivel várt minket. Miután megalapoztuk a hangulatot (mondanom sem kell, hogy itt is voltak szúrós tekintetek akik legszivesebben még otthon aludtak volna), indult a csapatverseny, vagyis ki tudja a megadott szőlősort leghamarabb leszüretelni. Persze közben folyamatosan itattak minket, nehogy lelohadjon a jókedv. Ja azt elfelejtettem, hogy mennyire gyönyörű időnk volt, pont ahogy terveztem 🙂 Majd a szőlőből bementünk a pincébe, megebédeltünk, közben borokat kóstolgattunk, majd jött a program másik fele, a lopózóverseny és a préselőverseny. Összesítésben az én csapatom nyert, de szerintem ez számított a legkevésbé, mert a hangulat vitt mindet. Legnagyobb élmény volt, amikor a gazda kért három lányt, akik taposták a szőlőt.. Naná, hogy benne voltam abban a három őrült lányban 🙂 Majd a fotók tanúsítják, hogy mindhárman mennyire élveztük. Persze utána hazajöttem és gatyamosás volt 🙂 Uzsonna (sajttál) után indultunk haza és jó volt látni az emberek arcán, hogy jól érezték magukat… Örülök, hogy rábeszéltem őket és volt olyan aki bevallotta, hogy bár neki nem volt kedve eljönni, de örül, hogy jött és köszöni szépen .:) Már ezért megérte az egész.
Képek hamarosan a szokott helyen…

Legalábbis papíron, de messze nem érzem magam ennyinek. Köszönöm mindenkinek, akinek eszébe jutottam és külön köszönöm akiknek sikerült úgy meglepniük, hogy a szavam is elállt. Lojek család, a virágom még mindig gyönyörű és mint Áginak mondtam, életemben nem volt ilyen szülinapi ajándékom, így már megérte 30 évesnek lenni 🙂 Ancsi, neked meg köszönöm az új lakótársamat, remélem jól kijövünk majd és ő is olyan virgonc lesz, mint az elődje volt 🙂 + nagyon nagyon hálás vagyok, hogy nem hagytál magamra péntek este.. 🙂
Sajnos pont egy olyan ember felejtkezett el rólam, akitől ez nagyon rosszul esik, de ez egy ilyen világ… Majd egyszer talán….