Költözöm. Messzire. Itt volt az angliai központból az egyik vezető, aki felajánlott nekem egy állást Réunion szigetén. Rendbe kellene tenni a pénzügyeket, ezért egy egy éves határozott szerződéssel május 1-től kint fogok dolgozni. Mindenképp olyan embert kerestek, akinek jó a franciája és az angolja, gazdasági végzettséggel rendelkezik, így én voltam az ideális jelölt. Nem mellesleg a kinti kontakt-fiúval is jó a kapcsolatom.. 🙂

Update: Köszönöm a gratulációkat, meg a jókívánságokat, de tegnap április 1. volt. Szóval sajnos nem utazom sehova, maradok a fenekemen itthon. De jó vicc volt 🙂 Legalábbis én jól szórakoztam.. 🙂

Nekem mindig a tavasz hozza a lehetőséget a változtatásra, nem a január. Olyan, mintha ilyenkor kezdhetnék egy új évet. Megpróbálok tiszta lapot nyitni. Ez régen is így volt, márciusban mindig volt valami, ami után úgy éreztem, hogy muszáj valamit tennem, változtatnom, legyen ez testi-lelki megújulás. Most is így érzem. Kivételesen talán a testi fog könnyebben menni, hisz beindult a futószezon. Voltam tegnap is, ma is, és ha az időjárás kegyes lesz, akkor megyek holnap is. Ahogy tavaly ilyenkor Gergő mondta, cél a betonfenék. Bár az nekem soha nem lesz, de törekedni lehet rá. Az immunrendszeremet is fel kell turbózni, több ok miatt is, erre egyrészt ott a sport, másrészt meg hallottam egy alga-kapszuláról, ami állítólag csodákra képes. Meglátjuk. Lassan a tüdőmizéria is lezárul, legalábbis úgy tűnik, hogy jövő héten ideiglenesen orvosolva lesz. Erről nem nagyon írnék bővebben, akit érdekel úgyis megkeres, akit meg nem, azt feleslegesen nem fárasztanék. Azt hiszem, amint sikerül a testi felfrissülés, utána jöhet a lelki is, na de az egy következő bejegyzés témája lesz.

Visszatértem. Azt hiszem ideje volt lecserélni a designt, bár még nem működik minden tökéletesen (ne akarjatok egyelőre turkálni az archívumban), meg nem vagyok megelégedve a fejléccel sem, de majd lesz valahogy. A tavasz amúgy is a megújulás időszaka, valahol pedig el kell kezdeni. Folytköv hamarosan.

Ma a szomszédban ebédeltünk, és mivel a konyhánk felszabadult, így gondoltam, hogy sütök valamit az ünnepelteknek (Veszna és József nap). Spanyol almatorta lett a befutó, ami nagyon ízlett eddig mindenkinek. Miközben csináltam, azon gondolkodtam, hogy olyan szívesen sütnék minden hétvégén, vagy akár még esténként is, de ki fogja megenni. Az kicsit nagy luxus lenne, ha a munkatársaimat etetném folyamatosan. Egy csomó olyan recept van amit kipróbálnék, de egy szeletnyi adagot nem lehet sütni. Azon is gondolkodtam, hogy vajon van e arra lehetőség, hogy elmenni egy cukrászdába hétvégente és ott kicsit tanulgatni, besegítek, pénzt nem kérek és persze én is tanulok közben. Lehet, hogy ez csak az én agyamban létezik, de ez az, amit nagyon szívesen csinálnék. Mikor láttam a Julie&Julia című filmet, akkor az is átfutott, hogy egy olyanban is benne lennék, hogy mindenfélét sütkérezek és arról blogot vezetek. Lehet, hogy csak kezdetben lennék lelkes, és egy idő után elmúlna. Meg azt sem tudom, hogy kit érdekelne. Sok sok kérdés… Mellesleg, ha valaki megkíván valamilyen süteményt, akkor szóljon, bármikor bármit megsütök 🙂

Annyi minden volt tegnap, hogy az egyik legfontosabbat ki is felejtettem. Megszületett Katona Lénárd Levente, aki a kolleganőm, Gabi kisfia. Láttam róla képet, nagyon kis tüneményes a szöszi feje, illetve beszéltem a büszke Anyukával az előbb,minden rendben velük, jó volt hallani, ahogy sugárzik a hangjából is boldogság. Gratula Nekik!