… legalábbis nálam. Kettőből kettő. Ennyi. No comment.

Életemben először elmentünk a csajokkal aquasteppre. Nem tudom eddig miért nem voltam, az egyik legjobb, legviccesebb és leghatásosabb sport amit valaha láttam és kipróbáltam. Egy stepp-pad van a víz alján és zenére megy az aerobic, olyan mint a szárazföldi, csak mivel ez vízben van ezért nem izzadunk úgy meg, meg sokkal hatásosabb. És persze az edző is egy őrült, aki nem hagyja hogy megállj vagy lazsálj. Kemény egy óra volt, de már be is jelentkeztem a következő órára. Egy baj van csak vele hogy este 8kor van, de ilyen az élet, most ki fogom bírni.

Amúgy alakul a nyaralásunk is. A repjegy megvan, az autót befoglaltuk (ha minden igaz egy Ford Mustang cabrio lesz – hála a céges kedvezménynek). Lassan megvesszük neten a parkokba a belépőket és utána indulhatunk is. Kicsit félek a szeptemberi első héttől, azt hiszem sokat fogok dolgozni, de majd utána kipihenem 🙂

Mindjárt indulunk Egerbe. Ha jól látom felhő sehol, remélem ez így marad egész napra és nem fogunk elázni meg ilyenek. Max tényleg az egész napunkat egy borospincében fogjuk eltölteni, ami azért valljuk be, nem rossz program.

Vagy nem tudom hogy van ez a mondás, de most ez jutott eszembe. A kedvem is ilyen, hol nagyon jó és mindent szinesnek látok, hol meg nagyon rossz és beborul előttem minden és mindent feketének látok előttem.
Nem sok minden történt azóta mióta nem írtam. Pedig ha jól láttam akkor már lassan két hete nem került be új bejegyzés. A munkahelyen kicsit hajtás van, itthon meg nem tudom mi. Erre inkább nem is irok semmit se.
Megjelent Peter Mayle legújabb könyve, a Mon amour, Monaco, most épp azt olvasom a palacsintasütés és muffinsütés közben. A moziban meg most a legújabb kedvenc az Ocean’s Thirteen. Nagyon jól megcsinálták, pedig olvastam lehúzó kritikákat, hogy ezen is látszik hogy harmadik rész. Pedig nem. Most hétvégén megnéztük a másik kettőt is, és nekem ez jött be a legjobban, úgyhogy nézzétek meg. Ráadásul a westendben menüben meg lehet venni az első két részt is.

MEGKAPTUK A VIZUMOT!! Méghozzá 10 évre. Álmomban sem gondoltam volna. Éreztem hogy minden ok volt, meg túl rövid volt az interjú is, de inkább nem ittam előre a medve bőrére. Aztán mikor ma hivott a recis hogy megjöttek az útlevelek, hirtelen gyomorgörcsöm lett és nagyon hosszú ideig tartott amig a lift leért a földszintre. Aztán mikor megláttam a vizumot akkor meg elkezdett mindenem remegni. El se hiszem… úgyhogy akkor mehet a szervezkedés. 🙂

Melegem van, igy irni sincs kedvem. Most épp csinálom holnapra az ebédet, de nyilván ez is melegit, az erkélyajtót meg nem akarom kinyitni mert akkor csak ömlik be a meleg. Sehogy se jó. Vagyis tudom hogy lenne jó, valami vízparton feküdni és napozni, aztán megmártózni a vizben, esetleg matraccal beúszni egy kicsit… ezt tudnám élvezni.