.. így szavak helyett beszéljenek a képek… (klikk rá a többihez)

Lehet, hogy már írtam az álmaimról. Bár az is lehet, hogy csak akartam. Minden reggel úgy ébredek, hogy az álmaim valósághűen előttem vannak, de napközben elfelejtkezem róla. Olyan is volt már, hogy hirtelen nem tudtam hol vagyok. Már többször gondoltam rá, hogy reggel le kellene jegyzetelni, de ez valahogy mindig elmarad. Sokszor van, ahogy buszozom át a Margitszigeten, azon kattogok, hogy ez most hogy került elő, nyilván a tudatalatti dolgozik ilyenkor. Azt is olvastam, hogy akivel álmodunk, az nem azt jelenti hogy nekünk hiányzik, hanem hogy mi hiányzunk neki… hát ki tudja, egész jó kis bulvárregényt lehetne írni az álmaimban megtörtént eseményekről, személyekről… de hátha egyszer az álmok valóra válnak. Volt már olyan is, hogy egy álomnak köszönhetően került elő egy régi ismerős, de olyan is, hogy az álomban történt dolgot jelnek vettem, így egy bonyolult ügyet sikerült lezárni. A legérdekesebbek azok, amikor az életben ismeretlen emberek az álmomban jó ismerősként jelennek meg, egy ismeretlen helyen és én akkor ott ezt természetesnek veszem. És sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy egy olyan barátról álmodok, aki már nincs köztünk, de az álomban vagy már meggyógyult vagy még beteg, de mellette vagyunk… ilyenkor kegyetlen dolog felébredni… De az élet megy tovább, és álmodo(zo)k tovább…

Erre a nehéz hétre:
“You wanna get to the castle…..you got to swim the moat.” (Eat, pray, love)

Azt hiszem, hogy most lett elegem a Telenorból. Azt még valahogy túlélem, hogy 12 év után kb semmi extra kedvezmény nem jár, vagyis ők állítják hogy jár, de ha bemegyek az utcáról akkor is ugyanazt kapom, szóval nem igazán értem ebben a logikát, de amit most műveltek, az már mindent felülmúl.
Felhívtam őket, hogy hogy tudok megszüntetni előfizetést, ugyanis a nagymamáméra már nincs szükség és az én nevemen van. Közölték, hogy menjek be személyesen az ügyfélszolgálatra. Bementem. Ott közölték, hogy mivel az előfizetésen van egy hűségnyilatkozat, így nem lehet megszüntetni. Kértem, hogy tegyék át az anyukám számára. Ok, de azt nem lehet személyesen, csak telefonon. Már ott fennakadtak a szemeim, hogy mi az hogy valamit személyesen nem lehet elintézni, de csöndbe maradtam és felhívtam a telefonosokat. Ott közölték, hogy telefonon nem lehet, küldjék emailt vagy postai levelet (XXI. században vagyunk csak úgy fyi) és majd elbírálják, hogy ilyet lehet e, ez 2 hétbe (megintcsak XXI. század) fog telni. Majd ma kaptam egy emailt, hogy fáradjak be személyesen egy ügyfélszolgálatra, ahol ezt el tudom intézni… most akkor wtf?????? Megint menjek be, ahol majd közlik, hogy hívjam fel őket telefonon????? Egyre többen panaszkodnak rájuk és most már értem, hogy miért. Ez nem az a szolgáltató, ahol az ügyfélért vannak.. sőt… inkább elüldözik őket. Legszívesebben én is váltanék, ha nem lenne az egész családnak még egy évig hűségnyilatkozata… Lassan lehet fogadásokat kötni, hogy sikerül e ebben az évben megszüntetni az előfizetést… 🙁

Ezen is túl vagyok. És milyen jó érzés. Megpucoltam az ablakokat, kimostam a függönyöket (az időjárás is mellém állt), mindent lepakoltam, letöröltem, feltöröltem stb és most tisztaságillat lengi be a lakást. Nagyon nagy kosz volt, annyira, hogy nem mertem senkit se felhívni. Na de most már aztán jöhet bárki 🙂 És félő, hogy most már jön a tél is. De jöjjön aminek jönnie kell…