Miért? – a 24. hónap újdonságai

Elkezdtem írni az új szavakat amiket mond, de igazából, most már szinte mindent ismétel, amit mi mondunk. Igaz, hogy nehezen lehet még sok mindent érteni, de napról napra több szó

Karácsony után a gyerekek hazatértek, Ubi pedig a mamáékhoz, hogy végre mi is letölthessük a saját karácsonyunkat. Elmentünk színházba, vacsorázni és rendbe szedtük a lakást. Ubi pedig nagyon jól érezte magát, habár állítólag sokat unatkozott. Nyilván egyszerűbb lett volna, ha öltözködés nélkül ki lehet menni az udvarra, de majd annak is eljön az ideje.

31-én hazajött és már hárman búcsúztattuk az óévet és kezdtük az újat. Csodás esténk/éjszakánk volt, mindhárman jót aludtunk 🙂

2-án úgy voltunk vele, hogy elvisszük bölcsibe, mert a hosszú kihagyás után sok lenne neki az 5 nap, így kettő első körben elég is lesz, és szerintem jól is döntöttem, mert bár sírva ment mindkét nap a csoportba, de kevesen voltak és nagyon jól érezte magát, a következő hétfőn pedig már gond nélkül elengedte Apukáját. Viszont az alvásban megmutatkozott ez a sokk, mert éjszaka ismét felébredt és igényelte, hogy odafeküdjek mellé vagy ő befeküdhessen közénk. Ez utóbbi egyszer volt csak, de akkor 7.45-ig aludt így utólag nem bántuk, mert mi is kialudhattuk magunkat.

Levágtuk a haját. Nagyon imádtuk a kis loknis babahaját, de elől már nagyon megnőtt és kezdett NDK focistára hasonlítani, így egyik este meghoztuk azt a spontán döntést – vele együtt természetesen – , hogy MOST levágjuk. Szerencsére tudta miről van szó, mert én vágom Tomi haját és olyankor ő is ott segédkezett, így mikor ez kiderült, szaladt, hozta a kisszéket és már ült is rá 🙂 Kis szöszi golyófeje lett, de szerintünk nagyon cuki 🙂 Ő meg ment a tükörhöz és büszkén nézegette magát 🙂

Megtörtént az első wc-be pisilés. Igaz, hogy a bölcsiben, de már ez is tök nagy fejlődés. Otthon is ráül a wc-re fürdés előtt, de még nem sikerült terméket produkálnia. De így is büszkék vagyunk rá 🙂

Az alvás kicsit megborult, ugyanis este rendesen gond nélkül lefeküdt az ágyába, elaludt, majd az éjszaka különböző pontjain szólt, hogy át akar feküdni a kanapéra. Úgy voltam vele, hogy egyszer egyszer ok, de mikor már egy hete ez ment, akkor tenni kellett valamit és hálistennek sikerült megfékezni.

Úgy tűnik, hogy a bölcsiben egymásra talált egy kislánnyal, Alizzal. Annyira cukik együtt. Mikor megyek érte, mindig megy oda hozzá, megöleli és ad neki puszit és úgy jövünk el. Az első szerelem .. 🙂

És hát a hiszti .. Ez még mindig tart, az intenzitása változó. A legdurvábbakat akkor produkálja, amikor a telefont nem adjuk neki oda. Sajnos okos és gyorsan rájön mindenre, így mindenkinek írogat meg mindenkit próbál hívogatni, ezért nem kapja meg, csak nagyon ritkán. Viszont kiborul ha nálunk látja és nem adjuk neki oda játszani. Ez egy jel felénk is, hogy ha vele vagyunk, akkor nincs telefonnyomkodás.

Voltunk egy hétvégét kettesben, mikor Tomi elment a lányokkal Berlinbe. Kicsit (nagyon) féltem, hogy ki fogjuk borítani egymást, de sokkal jobb volt, mint vártam. Mondjuk ezen segített, hogy egy spontán ötlettől vezérelve szombaton levonatoztunk Battára. Nagyon élvezte, és úgy gondolom, hogy ez is kell, hogy ne mindig csak kocsival menjünk, hanem ismerje meg a tömegközlekedést is.

A múlt bejegyzésben említettem a “miért” korszakot … Hát sok mindent nem mond még, de azt hogy “miért” már tudja kérdezni, és mint egy papagáj, ismétli folyamatosan 🙂 Az a trükköm egyelőre, hogy mikor már nem tudok mit mondani, visszakérdezek, hogy “miért szeretnéd ezt tudni”? 🙂 Ilyenkor már nem kérdez vissza 🙂

Voltunk a védőnőnél 2 éves ellenőrzésen, ahol Ubi hozta a pörgős formáját. Cuki volt amúgy, mert azonnal kooperatív volt, meg barátságos, de hihetetlenül aktív. 87 centi, 12 kiló és amúgy minden rendben van vele. Annyi, hogy még nem megy a páros lábbal ugrálás, de majd idővel menni fog az is.

Végül, de nem utolsósorban, akit érdekel, hogy Vecsei Tamás valójában hogy éli meg a sokgyerekes apaságot, milyen ő valójában az kövesse Instán az “apadolga”-t vagy https://www.instagram.com/apadolga/. Őszinte, vicces és elgondolkodtató. (igen, ez itt a reklám helye) 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük