Na jó, a fog még várat magára, körmöt meg hetente vágunk – hihetetlen milyen gyorsan nő a körme – , de már fel vagyunk készülve mindenre. Mivel elkezdett nyűgösködni, a nyála pedig még durvábban folyik és egyéb jele is van, úgy tűnik, hogy tényleg beindul a fogzás. Igazából minden sírást ráfogunk, hogy na most … aztán nem történik semmi. Na de majd a következő hónapban 🙂
De más is történt .. miután megkaptuk a zöldlámpát a hozzátáplálás elkezdéséhez, vettem bio-almát és lereszeltem. Először a levét kapta, amire nagyon fura fejeket vágott, meg nyilván még meg kellett szokni az új ízt, az új állagot, de aztán elég szépen ellefetyelte. 4 napig ment az alma, hol több, hol kevesebb sikerrel. Mivel Anyuéknál a kertben volt meggy, ezért ezt gondoltam következőnek. Nem gondoltam volna, hogy jobban fog neki ízleni, lehet hogy jobban bejön neki a savanyú íz. Sajnos nagyon belelkesültünk és többet evett mint kellett volna, ami kisebb hasfájást okozott, így védőnői tanácsra pár nap pihenőt tartottunk. A második körös alma viszont nagyon ízlett neki és simán betolta a negyed almákat meg a meggyet is.
Megvolt az első közös nyaralásunk is hármasban, elmentünk pár napra wellneszeni. Találtunk egy bababarát hotelt a Mátrában, beszereztünk minden kelléket és nekiindultunk. Nem is okozott meglepetést, hogy élvezte a vizet, hisz imád itthon is fürdeni, befeküdt a baba-úszógumiba és élvezkedett. Nagyon cuki volt 🙂 És nagyon jól viselkedett végig, kicsit sem zökkent ki, azért mert nem itthon voltunk és hagyott minket is fürdeni.
Egyre több reakciót ad, mosolyogva ébred és általában ezt folytatja egész nap. Ami változott, hogy nagyon keveset alszik babakocsiban, mindent figyel és néz, mintha félne, hogy lemarad valamiről. De itthon még tartja a szokásos alvási rutint és azt is, hogy átalussza az éjszakát (6-6:30-ig). Ugyanez a nézelődés van evésnél is, összevissza forog, főleg ha nem ketten vagyunk. Ráadásul gondolom a meleg miatt messze nem eszik annyit, amennyit a papírforma szerint kellene, de amíg fejlődik és jó kedélyű, addig nem izgatom magam.
Ebben a hónapban elkezdtünk többet tömegközlekedni meg hivatalos ügyeket intézni és most tűnik fel igazán, hogy mennyire nincs megoldva akár egy gyógyszertárban, akár egy postán akár egy bankban a babakocsival való megközelítés. Jó esetben segítenek a lépcsőn felvinni, de most már kezdek rutinos lenni és megoldani egyedül. Ami még szintén most csapódott le, hogy az autósok mennyire nincsenek tekintettel a babakocsisokra. Az egy dolog, hogy nem engednek át (tisztelet a kivételnek), de volt olyan teherautós, aki épp a járdán parkolt és miközben az úttesten próbáltam kikerülni, akkor indította be a motort … tajparaszt ..
És ami a legnagyobb történés volt, hogy megvolt az első ünneplése, hisz 24-én van Iván-nap 🙂 (bár nekünk akkor is Ubi 😀 ) és elkészült a szobájának a dekorálása is. Egyelőre még csak nézte és magyarázott hozzá, de majd ha már mászik és felfedezi, hogy mi van rajta, akkor biztosan fogja szeretni.