Ez a hét a nyaralásról szólt. Arról a nyaralásról, amire 10 éves korom óta várok. Azóta, hogy a Sissi-t először láttam, azóta szeretnék elmenni Madeirára. Először úgy gondoltam, hogy a nászutam oda lesz. Aztán miután annak a kapcsolatnak –  amiből esküvő lehetett volna –  vége lett, feladtam, hogy valaha eljutok oda, főleg miután bejött a válság, és azt mondtam a barátaimnak, hogyha máshogy nem sikerült, akkor a hamvaimat ott szórják szét. Szerencsére ez módosult, mert ez lett az első közös nyaralásunk. De még milyen … Persze azért eszünkbe jutott sokszor, hogy nem ketten vagyunk, főleg a reptereken, amikor a nem éppen tiszta wc-kben elég rosszul lettem és megszabadultam a reggeliktől, de amúgy minden rendben volt és csodálatos egy hetet töltöttünk egy mesés szigeten. Kirándultunk, úsztunk az óceánban, strandoltunk, ettünk isteni gyümölcsöket és madeirai specialitásokat és a “Mester” is mellénk állt azzal, hogy törölték a hazafelé tartó járatunkat és még egy éjszakát maradhattunk egy négycsillagos szállodában. Eredetileg is kinéztük egy hotelt, de annyi lett volna egy éjszaka, mint az egész heti szállásunk, így arról lemondtunk, de mégis úgy alakult, hogy egy előkelő szállodában zártuk a nyaralást. Az egészről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni .. és biztos vagyok benne, hogy oda még visszamegyünk.