Eljutottunk a hetedik  hétig és a profi ultrahangig. Odafele úton – mint utóbb kiderült – mindkettőnkben benne voltak a rossz emlékek, hogy mi van ha megismétlődik a sors …. De amint “Mr Türelem és Nyugalom” alias ultrahangos orvos  kimondta, hogy van szívhang (és hallottuk is) illetve csak 1 van és minden rendben van, meg is nyugodtunk. Még nem tudom azt mondani, hogy most már felhőtlenül boldog vagyok, de egy hídon ismét átmentünk, jöhetnek a következők. Megpróbálom a lelkitusáimat elfelejteni és arra koncentrálni, hogy egyszer kiscsalád leszünk. De nehéz ezt még így kimondani is, nemhogy felfogni… Segítségként ott van a folyamatos hányinger, ami emlékeztet, hogy a testem és az életünk milyen változáson megy keresztül. Ha lehet hinni a népi hagyományoknak, akkor ez fiúra utaló jegy, habár Tomi azt mondta, hogy ő szőke göndör hajú kislányt csinált .. meglátjuk majd melyik jön be.