Már nagyon régen találkoztunk, nagyon sokat nőttek de még mindig cukik.. 🙂

Ismét kivettem egy hét szabit, mert azt hiszem rámfért… most viszont nincs semmi távoli nyaralás, hanem megpróbálok bepótolni mindent, amire nem volt időm az elmúlt hetekben.. találkozni barátokkal, fürdeni, járkálni és élményeket gyűjteni, hogy túléljem a következő időszakot..
Az egész szombaton kezdődött, amikoris egy nagyon jó barátommal elmentünk Visegrádra ebédelni. A gyönyörű panoráma, az isteni kaja és a jó társaság megalapozta a jó szabikezdést.. Régen ettem ennyit, de nem bírtam otthagyni…dehát ki tudna ellenállni a libamájnak? 🙂 One of my favourites.. Este még egy mozi is belefért. A Bennfentes játékot néztük, aminél először nem tudtam eldönteni, hogy tetszett vagy nem, de ahogy ülepszik a mondanivalója, egyre jobb filmnek gondolom és nagyon aktuális, nagyon könnyű rávetíteni a jelenlegi helyzetre…

Vasárnap következett a Szilágyi-család, akikkel szintén nagyon régen találkoztam, többször hívtak, de mivel általában későn végeztem a munkával, soha nem mentem.. hát most megtettem. Szilvivel lementünk kicsit bicajozni is, majd benyomtunk egy oltári bazinagy Balkánburgert… mondhattam volna, hogy úristen megint sokat ettem, de hazafele letekertem (egy részét).


Hétfőn újabb mozgolódós nap volt, leugrottunk egy másik barátommal Gárdonyba fürdeni. Olyan nincs, hogy a Velencei-tó kimarad és hekket is kell enni, úgyhogy ez is kipipálva. Visszaérve Pestre még kipróbáltunk egy nagyon puccos fagyizót, ahol rózsa alakban “építik” a gombócokat.. isteni finom volt és nagyon mutatós. Levendulás fehércsokit, bodzás epret és sima csokit választottam… nem bántam meg 🙂

Ma pedig folytatódnak a további találkozások 🙂 Folytköv..