Na jó, ez így ebben a formában nem igaz, de az igen, hogy bAbgulyást vacsorázott ma a bAbok apraja-nagyja. Danyi Petiékhez voltunk hivatalosak Gödöllőre, akik (Kata és Peti) nagyon finom levessel vártak minket. Gyönyörű házuk van, gyönyörű környezetben, csak ámultunk és bámultunk. Talán mindenki valami ilyesmit képzelt el magának 🙂 Sajnálom, hogy a madridi párosunk nem tudott hazajönni, valaki mindig lemarad és kimarad, ez az élet rendje. Érdekes, hogy kinek hogy alakult az élete, mennyit változtunk, mennyire mással foglalkozunk, de amikor előjönnek a táboros élmények, akkor ugyanazok a lüke tizenévesek vagyunk, mint 5-10 éve voltunk És remélem, hogy nem is nagyon fogunk megváltozni.

Klikk a többi képhez