Fostalicska…

Jó nagy és tele. Ráadásul ez már tart egy ideje. Ma nagyon gáz napom volt. Kb olyan mint tegnap meg tegnapelőtt. Meg azelőtt. Sok minden zavar. Pl hogy úton útfélen Párizsba akadok. Miért, miért, miért? A csúcs a mai utolsó volt.. egy special offert… ünnepeljem július 14-ét Párizsban. Hát köszi. Ha rajtam múlna… El kell idén jutnom oda. MUST HAVE!!! Majd jöttek a félrekönyveléseim. Rossz helyre, rossz devizában, mindent rosszul. Ettől ideges lettem. Gondoltam, hogy a szar délelőttöt lezárom egy jó ebéddel. Ezt sem kellett volna, mert egy munkatársam olyan storyt adott elő, hogy majdnem kiköptem a kaját (és ezt most negatívként mondom). Olyan vallású, hogy nincs szex esküvő előtt. És elkezdte ecsetelni hogy milyen lesz az esküvő utáni éjszakájuk. És a fiatalember, hogy is fogalmazzam szépen, messze nem jóképű. Szóval gyorsan elment az étvágyam. Sorry érte, de nem igazán tudom magam néha türtőztetni. Vannak jó percei a napnak, de általában melankólikus és hisztis vagyok, megspékelve néhány bunkó beszólással. Tudom, tudom, ez hiba… de ha felismerem, akkor az már félig siker a gyógyulás felé, ugye? Hát így…
Úgyhogy most megiszom a szokásos esti pohár boromat, átgondolom a napomat és lefekszem aludni.