Annyira, de annyira jó napom volt.. nem is tudom mikor volt ilyen utoljára. Reggel viszonylag későn keltem, majd találkoztam Ancsival, akivel elindultunk shoppingolni. A két csóró. Cipő és ruhavásárba mentünk, én mégis a szilikon sütőformákra indultam be. Sajna nagyon drágák voltak, de nem adom fel, biztos lehet máshol is kapni olcsóbban. De azért sikerült vásárolnunk is. Vettünk egyforma Swarowsky kristály fülbevalót, nagyon szép, még soha nem volt ilyenem. A CT-kor sikerült kibányászni a fülemből az 5 éve belerakott fülbevalót, így azóta tudom naponta váltogatni, attól függően, hogy milyen ruha van rajtam, bár ez most maradni fog egy darabig 🙂 Beleszerelmesedtem egy sálba is, és mivel sikerült kb két hete elhagynom az egyik kedvencemet, ezért muszáj voltam pótolni. Majd kettéváltak útjaink, én siettem haza, mert jött hozzám Elvira. Kicsit borozgattunk, sokat dumáltunk, majd telefonált Ancsi, hogy csatlakozna ő is, mert végzett a dolgával. Nekem ez külön öröm, hogy egy régi és egy új barátnőm végre találkoznak. Persze már sokat hallottak egymásról, de más az amikor személyesen is megismerkednek. Így telt a mai napom. Szerettem volna elmenni futni is, de a híreket olvasva meggondoltam magam. Bár gyönyörű idő volt, de azt javasolták, hogy a légúti betegségben szenvedők külön figyeljenek és a vulkán-hamu miatt keveset legyenek ma szabad levegőn. Bár igazából igaz nem sportoltam, de Ancsival a ház előtt hosszasan ecseteltük a dolgainkat, így ennyi erővel futhattam is volna…. na majd holnap. Most meg vár az ágy és megyek aluszkálni. Hihetetlen, hogy 9kor már álmos vagyok.. eddig ez hihetetlennek tűnt, hogy ilyen korán aludni menjek, de ezen a héten nagyon fáradt voltam, 9 órákat aludtam. Mintha nem is én lennék…