Ez nem az én napom….

Megtörtént az amitől mindig rettegtem… Mindig attól féltem, hogy tönkremegy valami a lakásban, amit én halandó nő nem tudok megoldani, megjavítani és nem lesz mellettem senki, aki tudna segíteni. Vagy legalábbis tudná, hogy mit kell tenni.. Gyorsan átfutott az agyamon az összes lehetséges férfiember, akit felhívhatnék, végül Lugonak szóltam, aki nagyon jófej volt és jött is segíteni, de olyan a baj, hogy ezt nem tudta megjavítani…. Ilyen szerencsétlen is csak én lehetek. Mi az istent csináljak? Persze, bemegyek egy boltba és elmondom hogy mi kell, vagyis inkább megmutatom.. de honnan tudjam, hogy az jó e, nem vágnak e át.. persze felhívhatnék még egy csomó embert, de nem lehet…. meg kell valahogy oldanom… Nem adhatom fel… Tegnap már feladtam egy “harcot”, a mait nem szabad… Szóval ha szeretne valaki wc-t szerelni akkor ne hezitáljon felhívni….
Úgy látszik ez tényleg nem az én napom… szarul indult, szarul végződik.. Mi jön még???

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük