Ma felébredtem és ez a dal járt az eszemben, azóta is ezt dúdolgatom. Muszáj voltam gyorsan megkeresni. Nem tudom, miért hittem azt, hogy Ákos énekli, talán mert van egy kis bonanzás beütése. 1998-as szám… Ági, neked mond valamit???? Nem is tudom mit csináltam 98-ban, azonkívül hogy akkor érettségiztem és nem akárhogy buliztuk végig azt a nyarat (itt most várnék egy megerősítést 🙂 ), de érzelmekre nem nagyon emlékszem. Biztos akkor nagy sláger volt, a csapból is ezt folyt, ezért maradt meg ilyen mélyen. Beásta magát 12 évre a tudatalatti mélyére, hogy majd egyszer előtörjön 🙂 Furák ezek a dolgok.

Ezt mondogattam ma nagyon nagyon sokat. Volt, akinek azért mert szomorkás volt, volt akinek elege volt, volt akinek csak úgy. Meg magamat is győzködöm. 🙂 Na jó, most ne úgy képzeljétek, hogy mint valami kakukkos óra, aki ezt ismétli egész álló nap. Pl azt is sokat mondogattam hogy “Ne idegesítsél már”. Szépen, lassan tagoltan, érthetően. De a lényeg ez előzőn van. Igenis, egyszer élünk és ki tudja meddig. Olyan rövidke az életünk, észre sem vesszük és már a nyugdíjas otthonban fogunk dekkolni, addig meg még annyi dolgunk van. Persze, idegeskedhetünk meg agyalhatunk dolgokon, de minek. Ha a “ma” jó, akkor kit érdekel a “holnap”. Max reménykedünk benne, hogy a “holnap” is jó lesz. A lényeg, hogy őrültségeket kell csinálni. Ugye, ugye?? Tervezzük a tökéletes őrültséget egy ideje, de valahogy még nem találtuk ki mi az… Nemhogy 30-ig nem sikerült, de ha így haladunk 40-ig se fog :))) De egyszer élünk.. ezért most megeszek egy zacskó csokis mazsolát.. Igazából hétvégére vettem, de ha most kívánom meg, akkor most kell megenni, nem? 🙂 Hétvégére meg majd lesz más…

Nem tudom ki vagy, és miért jó ez neked, de felesleges törnöd magad, úgyis kitörlöm az összes kommentet. Biztos nagyon viccesnek találod a napi 3-4 hozzászólást, én nem annyira. Nem fenyegetésnek szánom, de mindenki visszakereshető.. hála IT-s barátaimnak…. Úgyhogy jobban jársz ha messze elkerülsz.. köszi…