Kezdem azt hinni, hogy kávéfüggő vagyok. Ma nem volt itthon, így kimaradt a reggeli tejeskávé és 2 körül éreztem, hogy elkezd nyomni a fejem, aztán meg majd szétesett. Biztos a nyomi időjárás is közrejátszik, de nagyon szar. A múltkor mikor beteg voltam akkor egy hétig nem ittam és semmi hiányérzetem nem volt, tény hogy akkor az első három napot végigaludtam. Most iszogatom hátha elmúlik. Ma még sok dolgunk van, el kéne intézni.

Tegnap megpróbáltam a lakást végleges formára kitakarítani, átpakolni stb és most derültek ki még olyan hibák, amit eddig kosznak hittem. Már akkor megpróbáltuk alaposan átnézni, mikor a vállalkozó szólt, hogy kész van mindennel. Mi írtunk egy listát és kértük a javítást. Jött, javított és elment. Majd mi megint nekiálltunk leellenőrízni és még akkor is találtunk hibát, de úgy voltunk vele, hogy most már hagyjuk, majd mi kijavítjuk/kijavíttatjuk, viszont kevesebbet fizettünk. Szerintem így korrekt, felsoroltuk az érveke, ő elfogadta és ennyi. Kulcs vissza, viszlát. Erre tegnap takarítom a fürdőt és látom, hogy a kád össze van karcolva, a járólapon amit eddig kosznak hittem az egy kitört darab stb…. Gondolkodtam hogy felhívom, de úgyse történne semmi. Ilyenkor jön a fantázia meg a dekoráció, ami eltakarhatja ezeket a dolgokat. Viszont elvileg tiszta minden. Használható az összes helyiség, a konyhába kipakoltam az edényeimet (hú mennyi van belőle, alig fér el), a virágok már régóta a helyükön csücsülnek. Igazából a ruhák hiányoznak és ott is lehet maradni. Napok kérdése…. De ez a munkaminőség még mindig idegesít. És nemcsak én járok így. Anyuéknál a kőműves nem nézte hogy az új ablak álló és kivágta a falban fekvőre. Normális??? Még jó hogy amúgy szépen dolgozik, legalábbis eddig… Mindenki csak panaszkodik rájuk. Miért vannak így elszállva maguktól? Hol találok megbízható, pontos, jó minűségben és mindezek mellett elfogadható áron dolgozó építési vállalkozót? Remélem mostanában nem lesz rá szükség…

A mai nap a kellemes csalódás jegyében telt. Hirtelen feleszméltem, hogy már több mint egy hónapja átvettem a lakást a tulajtól és sos át kellene iratni a közműveket. Kivettem direkt egy nagy szabit, ismerve a magyar ügyintézés gyorsaságát. Azért optimista voltam, meg előrelátó és nem mentem oda 8ra nyitásra, mert gondoltam,hogy aki siet az tuti ott toporog már fél 8 óta a bejáratnál. Az Elműnél kezdtem, ahol 10 perc várakozás után 5 perc alatt kész lettem. Hazajöttem, ettem valamit, majd irány a Főtáv. Itt max 3 percet kellett várnom. Hiányzott egy papír, mire felajánlotta az ügyintéző, hogy hívjam fel az ügyvédet, kérjem meg hogy faxolja el így nem kell még1szer jönnöm. És még mosolygott is.. Majd jött a Díjbeszedő, ahol várnom se kellett. Így mindent sikerült elintéznem utazással együtt bő egy óra alatt. Ezt soha nem gondoltam volna. Úgy intéztem, hogy a piacot is útba tudjam ejteni. Jól be is vásároltam. Már hűtőben van az epres torta, és a konyhában hűl a friss borsóból készült főzelék 🙂

Aki ismer az tudja, hogy Desperate Housewives-ból profi vagyok, folyamatosan nézem. Amerikában vasárnap megy és kedden nekem már le van töltve. Most is így volt. Most volt időm megnézni. Hihetetlen!!! Most nem fogom leírni, hogy mi volt, mert sokan nézik gondolom, de hihetetlen… Akit érdekel az dobjon egy emailt… 🙂

Lehet, hogy az előző bejegyzésben félreérthető voltam, de még nem költöztem el. A felújításnak tegnap lett vége, ma reggel elvittek mindent a munkások, úgyhogy mehetek takarítani. De sajna semmi kedvem. Semmihez sincs kedvem. Hisztis és nyűgös vagyok. Egyik felem örül, hogy van valami ami az enyém, ahol oda teszem a francia képeimet ahova akarom, ahol minden az enyém, de a másik felemnek meg semmi kedve az egészhez. Gondolom ez normális ennyi év után. Úgyhogy ne kérdezzétek hogy milyen az új lakás, milyen ott lakni, mert ez még egy hét után se lehet megmondani, nemhogy úgy hogy még ott se lakom.
Ráadásul rányomja a bélyegét az egészre, hogy aki alattam szétázott, az most pampog, hogy fizessem ki a takarítását, meg szerezzem be az antik könyveit. Persze nem fogom, mert oldja meg a biztosítóval meg szerezze be ő, de akkor is ez elég nyomasztó, főleg amilyen hangnemben beszél velem. Valószínűleg csak bepróbálkozik, de menjen a fenébe…. Nem tudom mit lehet egy ilyen öregemberrel kezdeni aki mondja a magáét, hogy de neki hogy eláztak a cuccai stb… Mondtam, hogy sajnálom, de nem tehetek róla, nem volt szándékos stb, de nem igazán hatja meg….