Rengeteg minden történt, de ami a legjobban sokkolt, az az hogy ma reggel megérkezett a hó, úgyhogy most már muszáj beletörődnöm hogy itt a tél. Bár ma nem mozdultam ki itthonról, de azért egyértelműen érezhető a hideg már akkor is amikor kinézek az ablakon.
Ezen a héten volt minden.. kultúra, barátozás, másnaposság, sütés-főzés, step-kondi, callanetics. Még felsorolni is sok, hát még átélni, de bármikor megismételném. Na jó, nem mindet 🙂

Már régóta szerettem volna elmenni a Nemzeti Színházba, valahogy az olyan nagy dolognak tűnt. Egy ismerősöm dolgozik ott, akitől lehetőséget kaptunk az Oresztész című darab főpróbájára beülni. Már csak azért is érdekelt, mert az általam istenített Alföldi Róbert rendezte, és nagyon kiváncsi voltam rá, hogy mit alkot így színházigazgatóként, mennyire lesz “botrányos”, de nagyon jó volt, nagyon tetszett mindkettőnknek. (mert ugye nem egyedül mentem) Viszont meglepő volt, hogy milyen kicsi a nézőtér, ahhoz képest, hogy ez a nagy Nemzeti.

Ismét volt céges teambuilding, megint főzni mentünk, bár a menü tavaly talán jobb volt, de idén is kitettünk magunkért: quiche lorraine, citromos csirkeraguleves, szűzérmék dijoni mártásban és amerikai sajttorta. A leves kivételével bármelyiket újra megcsinálnám 🙂