Kb 5 év is van annak, hogy egy véletlen folytán majdnem kijutottam Prágába. Akkor inkább csak a buli miatt akartam menni, de nem jött össze. Azóta is hajt a kíváncsiság, hogy mi van abban a városban. Hát most már tudom. Tiszta Budapest de mégis más. Szebb, szeretnivalóbb, romantikusabb, tisztább, barátságosabb, kultúráltabb. Ennél több nem is kell.
Péntek este érkeztünk, és bár a célunk az volt, hogy megnézzük az éjszakai várost, ezt az eső megakadályozta. Szombaton aztán bepótoltunk mindent. Kicsit olyan érzésem volt, mint anno Lyonban és Genfben, mikor gyalog megyünk mindenhova, gyönyörű dolgokat látunk, de mégse volt ugyanaz. A látványt le se tudom írni. Amikor elértünk az Óváros főterére akkor még nem értettem igazán, hogy mi van ebben a városban ilyen különleges. Ez csak egy tér. Majd megláttam a Károly-hídról a “budai oldalt” és máris értettem. Szívem szerint csak álltam volna és bámultam volna, de nem egyedül voltam, így haladni kellett. Azért egy kicsit néha sikerült 🙂 Ha már Prága, akkor nehogy már pizzát együnk, szerencsére egy olyan jóbarátommal voltam aki ismeri Prágát és ismer engem, így tudta hogy mi az ami nekem tetszeni fog, amit megeszek, amit megiszok, így sikerült tradicionális cseh kaját enni, hozzá sört inni. Bár tény ez nem ízlett, de ígéretet kaptam rá hogy lesz olyan sör ami fog ízleni. Késő délután jutottunk el Prága csúcshelyére. Nem tudom a pontos nevét, de onnan talán haza se akartam menni. A folyóparton egy kis szabadtéri söröző, élőzenével, kilátás a túlpartra és olyan sör ami tényleg ízlett. Itt fogadtam meg, hogy egyszer visszajövök és a szüleimet is elhozom, mert ezt látniuk kell. Nem is siettünk, így még egy tüzijátékot is láthattunk. Másnapra maradtak a kimaradt helyek, de az előző este annyira jó volt, és olyan hatással volt rám, hogy nem is nagyon figyeltem. Persze azért nem voltam közömbös semmi iránt, de örültem volna ha nem kell hazaindulni.
Úgyhogy aki még nem volt az MENJEN!!! Nem szabad kihagyni, hihetetlen gyönyörű város!
Képek a szokásos helyen!