Megérkezett a legkisebb Lojek!!! Isten hozott Bella!!!
Láttam a képeket, olyan kis cuki, és hogy milyen nagy haja van!!
Ezúton gratulálok szüleinek is és a big sisternek, Arielnek és jó egészséget nekik!!

Érdekesen nagyon gyorsan telik már megint az idő. Ezt legjobban a hóvégi zárásnál érzem. Mert már megint itt van. Sajna olyan a munkám, hogy minden hónapban ismétlődik. Amit hónap elején csinálok azt nagyon nagyon szeretem, de pont ezért hamar megcsinálom és utána olyan dolgok maradnak, ami annyira nem tetszik. Így a hónap második fele már kicsit szenvedés, de várom a következő hónap elejét, hogy megint jó legyen. És ez így megy két éve. Többször gondolkodtam már, hogy mi az amit szívesen csinálnék. Ilyenkor eszembe jut a sulinetes év, amikor tavaszi szünet rendezvényre készültünk tavasszal, majd jött a nyári tábor, utána educatio kiállítás, mindig más, mindig pörgés, és utána jó érzéssel ki lehetett pipálni, hogy ez is megvolt. Talán valami ilyen munka lenne nekemvaló. De egyelőre marad ez, majd meglátjuk…
A másik ami miatt úgy érzem hogy nagyon gyorsan telnek a napok, hogy nincs időm mindenre amire szeretném. Van egy kiállítás, amit két hete készülünk megnézni, de nem fér bele, mert mindig van valami. Így marad a jövő hét, jövő héten meg az utána hét és hirtelen vége a kiállításnak. Néha pedig megállítanám az órát. Amikor nagyon jó. Csak egy kicsit, csak hogy egy óra legalább egy napig tartson, van amikor meg felgyorsítanám. Még jó hogy nincs beleszólásunk az idő múlásába. Elég nagy káosz keletkezne… 🙂

Kb 5 év is van annak, hogy egy véletlen folytán majdnem kijutottam Prágába. Akkor inkább csak a buli miatt akartam menni, de nem jött össze. Azóta is hajt a kíváncsiság, hogy mi van abban a városban. Hát most már tudom. Tiszta Budapest de mégis más. Szebb, szeretnivalóbb, romantikusabb, tisztább, barátságosabb, kultúráltabb. Ennél több nem is kell.
Péntek este érkeztünk, és bár a célunk az volt, hogy megnézzük az éjszakai várost, ezt az eső megakadályozta. Szombaton aztán bepótoltunk mindent. Kicsit olyan érzésem volt, mint anno Lyonban és Genfben, mikor gyalog megyünk mindenhova, gyönyörű dolgokat látunk, de mégse volt ugyanaz. A látványt le se tudom írni. Amikor elértünk az Óváros főterére akkor még nem értettem igazán, hogy mi van ebben a városban ilyen különleges. Ez csak egy tér. Majd megláttam a Károly-hídról a “budai oldalt” és máris értettem. Szívem szerint csak álltam volna és bámultam volna, de nem egyedül voltam, így haladni kellett. Azért egy kicsit néha sikerült 🙂 Ha már Prága, akkor nehogy már pizzát együnk, szerencsére egy olyan jóbarátommal voltam aki ismeri Prágát és ismer engem, így tudta hogy mi az ami nekem tetszeni fog, amit megeszek, amit megiszok, így sikerült tradicionális cseh kaját enni, hozzá sört inni. Bár tény ez nem ízlett, de ígéretet kaptam rá hogy lesz olyan sör ami fog ízleni. Késő délután jutottunk el Prága csúcshelyére. Nem tudom a pontos nevét, de onnan talán haza se akartam menni. A folyóparton egy kis szabadtéri söröző, élőzenével, kilátás a túlpartra és olyan sör ami tényleg ízlett. Itt fogadtam meg, hogy egyszer visszajövök és a szüleimet is elhozom, mert ezt látniuk kell. Nem is siettünk, így még egy tüzijátékot is láthattunk. Másnapra maradtak a kimaradt helyek, de az előző este annyira jó volt, és olyan hatással volt rám, hogy nem is nagyon figyeltem. Persze azért nem voltam közömbös semmi iránt, de örültem volna ha nem kell hazaindulni.
Úgyhogy aki még nem volt az MENJEN!!! Nem szabad kihagyni, hihetetlen gyönyörű város!
Képek a szokásos helyen!

Megint pakolnom kéne. De nincs erőm nekiállni. Még a májusi ázás következtében elég durván feljött a parketta, így arra gondoltam, hogyha már a biztosító fizetett (bár mondjuk annak a nagy része már elment), akkor megcsináltatom és kicseréltetem. Most hagyományos fából van lerakva és ez pont ezért világos, de én a sárga falhoz sötétbarnát szeretnék. Tudom, meg fog rajta látszódni nagyon a por, de majd többször felmosok, így jobban leszek motiválva, hogy takarítsak. Ráadásul mindenki le akart beszélni a laminált parkettáról, de ha nekem ez tetszik. Állítólag 10 év az élettartama, remélem akkor már nem itt fogok lakni, úgyhogy majd az új lakó kicseréli ha neki nem tetszik.Szóval csütörtökön jönnek igy a két szobát addigra ki kéne pakolni. Még jó, hogy van egy harmadik szobám is, ahova befér minden apró dolog. Hogy mi lesz a franciaággyal és a kanapéval azt még nem tudom, de valahova azt is ki kell pakolni. Főleg ha aljzatkiegyenlítőt kell használniuk. Kíváncsi leszek hogy dolgoznak, egy ismerősöm ajánlotta, remélem nem csalódok bennük.