Hétvégén sokszor eszembe jutott hogy vajon nekem lesz 30-dik házassági évfordulóm??? Még magától a házasságtól is messze vagyok… Ez onnan jutott eszembe, hogy a szüleimnek most volt. 30 éve tartanak ki egymás mellett, bár néha elég viharosan, de boldogan. De hogy az elején induljunk…. Direkt nem írtam múlt héten nehogy elszóljam magam, hogy mire készülünk. A tesómmal kitaláltuk, hogy kapnak egy vacsi/ebédmeghívást a Lancelot-ba, illetve csinálunk nekik egy nagy képet az elmúlt harminc év fotóiból. Szerencsére Laci otthon volt szabin igy gond nélkül tudott fotókat válogatni és átküldeni. Pénteken hazavittem, szombaton pedig mikor már megvolt az ebéd és mindenki felköszöntött mindenkit (mert 4 szülinapot ünnepeltünk) akkor mi előálltunk és átadtuk. Már azért megértem mert láttuk őket meghatódva és hogy végre egy olyan ajándék aminek tényleg örülnek. Tudni kell, hogy nagyon nehéz nekik jó ajándékot találni, de most beletrafáltunk. Fel is raktuk a falra és mikor este bementem a szobájukba csak azt láttam, hogy ülnek az ágyon és nézik a képet… 🙂 Aranyosak voltak.
Ime a bizonyíték az örömködésről :)))