Egy szuper estén vagyok túl ismételten. Bár eddig az egész hét jól alakult. Hétvégén mint már az előzőekben írtam, dolgoztam, így pihenésnek helye nem volt. Gondoltam, hogy majd ez a hétfői munkában meg is látszik, de nem. Hipergyorsasággal végeztem mindennel. Este elmentünk tornázni, majd kávézni, ez is tök jó volt. Kicsit átgondoltam a dolgaimat és át kell alakítanom a körülöttem lévő emberek körét. Akikkel eltávolodtunk, de ostobaságok miatt, azokat vissza kell “szerezni”, akik pedig csak akadályoznak abban, hogy nekem jó legyen, azokat meg el kell távolítani. Szerencsére elég hamar sikerült az első részt megoldani. Kedden egy nagyon régi barátnőmmel találkoztunk, akivel decemberben lesz 10 éve hogy ismerjük egymást. Ő is azon a versenyen volt, ahonnan sok jó ismerős kikerült. Tegnap pedig csapatépítésen voltunk egy tárnoki borospincében. Ha van bor, akkor nálam már minden rendben van, főleg ha ezt olyan ember kínálja aki még kedves is…. 🙂 Az önbizalmam kicsit helyrebillent és talán mégsincs itt a világ vége :))) Szerencsére egy férfiember eljött az Etelére az asszonykájáért, így engem is elvittek, megúsztam a bkv-ra várakozást, így már 10kor (na jó majdnem) ágyban voltam. Jó így felkelni, hogy hasznos napokon vagyok túl, így már ezt a két napot is ki fogom bírni valahogy 🙂

Ha eddig nem csináltam droidmunkát (pedig de) akkor most igen. Mára szabit vettem ki, mert egy barátom felhivott, hogy lenne munkája számomra. Tipikus droidmunka, elég jó pénzért. Szóval most megpróbálom magam összeszedni anyagilag, úgy voltam vele, hogy rá tudok áldozni egy hétvégét. Hát ennyi van.
Igazából más mondanivalóm most nincs is.

Hétvégén sokszor eszembe jutott hogy vajon nekem lesz 30-dik házassági évfordulóm??? Még magától a házasságtól is messze vagyok… Ez onnan jutott eszembe, hogy a szüleimnek most volt. 30 éve tartanak ki egymás mellett, bár néha elég viharosan, de boldogan. De hogy az elején induljunk…. Direkt nem írtam múlt héten nehogy elszóljam magam, hogy mire készülünk. A tesómmal kitaláltuk, hogy kapnak egy vacsi/ebédmeghívást a Lancelot-ba, illetve csinálunk nekik egy nagy képet az elmúlt harminc év fotóiból. Szerencsére Laci otthon volt szabin igy gond nélkül tudott fotókat válogatni és átküldeni. Pénteken hazavittem, szombaton pedig mikor már megvolt az ebéd és mindenki felköszöntött mindenkit (mert 4 szülinapot ünnepeltünk) akkor mi előálltunk és átadtuk. Már azért megértem mert láttuk őket meghatódva és hogy végre egy olyan ajándék aminek tényleg örülnek. Tudni kell, hogy nagyon nehéz nekik jó ajándékot találni, de most beletrafáltunk. Fel is raktuk a falra és mikor este bementem a szobájukba csak azt láttam, hogy ülnek az ágyon és nézik a képet… 🙂 Aranyosak voltak.
Ime a bizonyíték az örömködésről :)))

.. csak nagy munkában vagyok. De majd jelentkezem.

Amúgy itt volt hétvégén Dániából egy bnőm, szuper hétvége volt. Igazából csak beszélgettünk, de hihetetlenül gyorsan eltelt az idő. Szombat reggel fél10kor nekiültünk reggelizni és azt vettük észre hogy fél 3 van. Majd est hazajöttünk a tüzijátékról fél11 körül egy üveg borral a kezünkbe, megint elkezdtünk dumálni és megint 2 óra után néztünk a órára. Mondanom sem kell hogy másnap hulla voltam. Öreg vagyok én már az éjszakázáshoz 🙂 De ennek ellenére is nagyon jó volt. Remélem jön augusztusban is…. :DDD

Újabb fiatal ment el…

Ime egy fotó, ami egyedi, amiből csak egy darab van, az én gépemen. Emlékszem, egy barátommal mentünk ki fogadni az olimpiai aranygépen utazókat. Annyira kedves volt, mindenkire mosolygott, tűrte a sok hülye nőt és amikor szóltam neki, akkor odafordult és engedte hogy a századik fotó is elkészüljön róla. Nyugodj békében!