Most már tényleg itt van. Szerdán mentünk aquastepre és ahogy elhaladtunk a bokrok mellett már lehetett érezni azt az isteni illatot ami minden évben csak max két hétig van, de akkor nagyon erőteljes és visszaadja az ember életkedvét. Aquastep… hát igen, minden kezdet nehéz, hát még az újra-kezdet. Fél óra után nem éreztem a kezemet, azt hittem hogy meghalok. De utána jóleső fáradság járt át. Büszke voltam magamra. Utána Esztivel beültünk enni egy salátát és jó érzéssel aludtam el. Ezt kéne folytatni, úgyhogy lehet hogy mégis veszek bérletet, mert akkor rá leszek kényszerítve. Csak ne lenne ilyen drága….és ne este 8kor lenne 🙂 Más bajom nincs.

Ma hazafele elhatároztam hogy mivel ilyen jóidő van, lemegyek futni itt a játszótér körül de megláttam hogy milyen emberek vannak ott és máris elment a kedvem.. Talán majd holnap!

Közben szerveződik a 10. osztálytalálkozó. Szerencsére szinte mindenkit el tudtunk érni és sokan jönnek is, jónak tűnik. Nem akartuk túlszervezni, inkább csak kulcsdolgokat határozunk meg előre a többi úgyis adja magát… kíváncsi leszek 🙂

Már pénteken megkaptuk az utasítást, hogy mindenki érjen be ahogy tud. Ha késünk akkor be kell pótolni vagy fizetés nélküli munkanap. Úgy voltam vele hogy nem lakom én olyan nagyon messze, így végülis be tudok sétálni, de mikor felkeltem és láttam hogy milyen idő van akkor már nem volt olyan sok kedvem sétálni. Pont kapóra jött, hogy mehettem motorral, így gyors is volt, kényelmes is, bár picit eláztam, de ennyi belefért. Az a fura, hogy mindenki a bkv mellé állt, legalábbis a környezetemben. Nem volt anyázás, felháborodás. Vagyis volt, de nem a sztrájkolók miatt. Biztos vagyok benne, hogy akik kitalálták a járatritkítást, azok soha nem bkv-ztak, legalábbis nem az elmúlt 5 évben. Bár tény, hogy ez nem megoldás, hogy megbénítják a várost. Hazafele viszont olyan üres volt minden, hogy ültem a villamoson is és a metrón is. Ennyit jelent, ha egy csomó mindenki elővette a kocsiját. Holnap megint jön a tömegnyomi…

Nem, ez nem az első rész folytatása, hanem most néztük meg másodszor. Nem fogom megint isteniteni, mert azt már egyszer megtettem. Mivel semmi rosszat nem tudok mondani az előadásra, ezért most bár a főszereplővel kapcsolatban említenék meg valamit, de kicsit más szemszögből. Ma délután Kingáékkal voltam és amig Kinga bement a boltba, addig én kint maradtam Zsófival. Épp a háp, háp háp jönnek a kacsák című gyerekizét énekelgettem neki, mikor egyszercsak felnéztem (én guggoltam a babakocsi előtt), és az Alföldi állt felettem. Vicces volt. Kb olyan fejet vágott hogy na ez a nő se normális. 🙂 Este meg ő játszotta a nemnormálisat 🙂
Érdekes volt megnézni a színházba járó emberek öltözködését. Ennél szélsőségesebb nem is lehetett volna. Többségében a férfiak voltak farmerben, de volt a lányoknál kisestélyi is… a két különböző pont. Miért nem lehet tudni hogy hogy illik felöltözni? 🙂

És a mai nap jóhíre, hogy megszületett Busa Blanka Anita, aki egy nagyon kedves volt osztálytársam kisleánya. Gratula nekik! 🙂

Épp törölgetem a leveleimet, mert megint összegyűltek és érdekes dologra lettem figyelmes. Húsvétkor elég sokmindenkinek küldtem emailt, de fura mód két embert köszönte meg és kívánta ugyanezt. Mi folyik itt? Az egy dolog, hogy a mai világban már nem küldünk képeslapot, de hogy egy emailre nem lehet válaszolni, ezt nem értem. Bár ha belegondolok én konzervativ módon szeretek képeslapot küldeni, szoktam is, akár nyaralok akár karácsony van… mert örülnék én is ha kapnék. De ebben a rohanó világban már az embereknek semmire nincs ideje és energiája, ezért halnak el szépen az emberi kapcsolatok is.. Azt hiszem itt feladom én is.. és pont az a két ember válaszolt akire mindig számíthatok, akinek eszébe jut a szülinapom, aki tudja hogy dec 24 nemcsak karácsony, hanem a névnapom is…
Igazából csak ezt akartam megjegyezni, mert kicsit rosszul esik…