Ma kicsit féltem. Elindultam a boltba, de miután kiléptem a kapun úgy éreztem magam mintha valami korcsolyapályára csöppentem volna. Hihetetlen volt hogy bármerre léptem, mindenhol kicsúszott alólam a lábam. Gondoltam hogy sebaj majd a Váci úton már ok lesz. A nagy francokat, ott még rosszabb volt a helyzet. Érdekesen nézhettem ki, mint aki be akar szarni úgy mentem, közben meg kapaszkodtam az oszlopokba. Jócskán le is izzadtam mire hazaértem. Persze láttam sószóró munkásokat de inkább beszélgettek minthogy dolgoztak volna. Persze én meg essek el, mi?

Imádom mikor pörögnek a dolgok körülöttem. Ma pont ez volt. Bár elég nyugisnak indult, de nem úgy fejeződött be. Miután a főnököm felmondott, így át kellett kicsit alakítani a csapatokat. Már előre örültem hogy a barátnőm lesz a főnököm. Tudni kell hogy két olyan lánnyal vagyok jóban akivel munkán kívül is jóban vagyunk. Szóval úgy volt hogy az egyik lesz az új főnök. Kiderült hogy a másikhoz fogok kerülni. Azt hiszem örülök neki :). De azért kicsit félek is tőle. Majd meglátjuk.. Utána meg kiderült hogy megyek Párizsba hamarosan. Bár csak egy nap de akkor is utazhatok.. Juhéééééj 🙂
Holnap meg végre hétvége ami egyelő a sokáig alvással meg a sütkérezéssel.

Kívánok mindenkinek (és persze magamnak is) egészségben, örömökben, boldogságban, élményekben, szerencsében gazdag Új Évet!!!!