Eseménydús 4 napon vagyok túl… most csak a felét fogom elmesélni, majd talán egyszer a második felét. Szóval csüt reggel fél6ra mentem a reptérre a 7-es géphez. Fél 7kor kellett volna beszállni mikor is közölték hogy sajnos a francia irányitóközpont sztrájkol igy előreláthatólag 4 órával később szállunk fel. Mondanom se kell hogy 11re vártak minket a cég egyik központjában. Végül 10kor vagyis 3 órával később felszálltunk, addig nyugisan megreggeliztünk, telefonálgattunk meg üldögéltünk jó sokat. Végül délbe le is szálltunk és 1re oda is értünk az első “randihelyünkre”. Nagyon kedvesek voltak a kintiek, a főnök jobban izgult mint én, úgy kezdte hogy elvitt minket kajálni. Kicsit visszajött a menzahangulat még az egyetemről.. Utána már nem mentünk ki Défense-ba a nagy központba, hanem elvitt minket Mohamed a szállásra (ő a Customer Service supervisora), beültünk egy kis italozóba… vicces volt hogy este 7kor még melegem volt egy vékonyabb ingben. Irták hogy 20 fok lesz, de nem akartam elhinni.. És tényleg.. Majd összeszedtük a kinti munkatársakat (mármint magyarok csak most kint voltak) és elindultunk vacsizni. De előtte még sétáltunk a Notre Dame-nál majd elmentünk a Pantheonhoz és ott beültünk enni. Pont egy olyan helyen voltunk naplementekor ahol tök jó látszódott a naplemente.. Jó soká sikerült hazaérni, bár a többieknek még később.. Másnap jött az a rész amitől féltem egy kicsit. Azokkal az emberekkel találkoztam akikkel emailben is együtt dolgozom.. Nagyon kedvesek voltak ők is, de mivel elég kétszinű népség, igy nem tudom hogy fogják majd visszaadni a felsővezetésnek a látogatásomat. Na mindegy, mint kiderült ők csak délig dolgoztak, igy nem volt túl sok időnk de sikerült mindent átnézni. Délután indultunk ki a reptérre, de persze hazafele is késett a gép. Megint fura volt hogy itthon előbb tudták hogy mikor érkezek mint én ott kint.. Éjfél után kicsit már itthon is voltam az ágyikóban.
Hát ennyi történt, a másik két napot is elmesélem még egyszer, egyelőre annyi hogy nagyon tanulságos volt 😀

Mindenkinek Boldog Nyuszit! Sajna ezek a húsvétok se olyanok mint régen, nyilván azért mert felnőttem. Emlékszem régen mamáéknál mindig el volt a kertbe rejtve sok ajándék és tök élveztük amikor meg kellett keresni őket. Utána meg jöttek Zsófiék, akkor meg azt élveztük ahogy ők keresik, de már ők is nagyok ehhez.

Ez a hétvége is a lakásszépítésről szól. Vettünk végre székeket az ebédlőasztalhoz. Apróság,de már feldobja a lakást, úgyhogy már nagyon várjuk a kanapét. Meg vettünk még olyanokat amik igy önmagában nem nagy dolgok, de kell ahhoz hogy otthonosabb legyen… Természetesen a váza is köztük van, amiben mindig lesz friss virág.. ma ehhez Ancsi juttatott hozzá 😀 köszi..

Most ehhez lenne kedvem… de jó is volt…

Végre úgy néz ki a lakásunk mint ahogy azt kell.. na de ne siessünk így előre. Amilyen szarul indult pénteken a hétvége, olyan jó lett a végére. Péntek este itthon “szenvedtem”, szerencsére szombaton már minden ok volt. Reggel kelés, irány az asztalosbolt… Természetesen nem találtunk fogantyút. Ez van ha túl nagy a választék, ilyenkor az ember nem tud dönteni, viszont láttunk annyi okosságot, hogy csak néztünk, főleg mikor az árát megtudtuk. Majd még ide-oda elgurultunk, gyors ebéd itthon és irány az iroda utána meg Batta. El se tudom mondani milyen jó érzés volt ülni az udvaron és csak nézni ki a fejemből, esetleg csukott szemmel napozni. Nem is vágytam másra. St elment egy körre, addig is ültem, üldögéltem, sétálgattam, néztem a virágzó fákat, a bimbós tulipánokat és tök jó volt.. Ez hiányzik nekünk ebben a lakásban hogy nincs napfény az északi fekvés miatt. Hiába lesz meleg, napsütés soha nem lesz 🙁 Viszont kitaláltam, hogy veszek leandert mert szép is, meg esténként nagyon jó illata van… Vacsi után indultunk bevásárolni. Ilyen még nem nagyon volt hogy a keretet pont elértük és úgy hogy közben nem számolgattuk hogy mennyi minden kerül a kosárba, de most már legalább minden van itthon… Jól el is fáradtunk mire mindent felpakoltunk..

Ma meg viszonylag sokáig aludtunk volna, ha nem rohangál a folyosón valami szomszéd kisgyerek.. Nem tudom hogy a szüleinek valószinűleg nem esik le hogy vasárnap reggel van és van aki talán még 9kor aludni szeretne? Na mindegy, felkeltünk reggeli, mosás meg szokásos, majd ebéd, jött az asztalos, meghozta a dohányzóasztalt meg megbeszélték a világitóberendezést. Közben kipakoltam a maradék dobozokból, feltakaritottam, elvezettük a szétlogó kábeleket… és tök jó lett az egész.. most már nagyon tetszik. Tény hogy hiányoznak dolgok de most már olyan normális lakáskinézete van..
Hirtelen már este is lett, de engedtem a nyomásnak ami egész nap rám nehezedett és ez lett az eredménye:

Ma úgy szól, ha akarom, hogy megfordul a szél
Ha akarom, ha akarom, ma minden belefér
Ma minden, ha akarom a hangokra figyel
Ha akarom, ha akarom, ma nem tévedek el

Nem igaz, hogy vége
Nem igaz, hogy nem jó
Nem igaz, hogy elmúlt
Nem igaz, hogy álom
Mert élvezem
Azt, ami szól itt benn
És nem szeretnék mást

Ha így jó, ha akarom a játék is elég
Ha akarom, ha akarom, ma elsápad az ég
Ma úgy szól, ha akarom, hogy megnémul a tél
Ha akarom, ha akarom ma minden belefér.

Nem igaz…

Ez ami jó nekem, akkor is élvezem /*/
(Kaszás Attila – Ha akarom)