1999-ben voltam Bécsben adventozni. Akkor elhatároztam, hogy következő évben is megyek. Hát azóta se sikerült. Most viszont a két csajszival (Andi+Eszti) eldöntöttük hogy két hét múlva szombaton kimegyünk. Ma meg is vettem a jegyeket. Tök gáz, az utolsó vonattal akartunk visszajönni és már nem volt rá jegy. Vicces, mi? Remélem azért jó lesz így is. Már nagyon várom.

No comment.

Rossz érzésem van, nem tudom mitől vagy miért, de nem vagyok nyugodt. Remélem nem valami rossz dolgot érzek előre, hanem csak túl fáradt vagyok a normális gondolkodásra.
Ma pont arról beszéltünk, hogy milyen fura, hogy USA-ban kötelező az éves kivizsgálás, míg tőlem kb 10 éve nem vettek vért. Itthon miért nem kötelező? Legalább akkor évente egyszer megnéznék hogy minden ok e, és nem nyugodtak lennénk, hogy igen, mi mindent megtettünk. Nem is tudom hogy mit kell csinálnom, ha most kitalálom hogy ki akarom vizsgáltatni magam. Tudom, első körben vegyek ki egy hét szabit. De én nem akarok! Lehet hogy felhívom kedvenc házidokinénimet, hogy le lehet e zavarni egy nap alatt. Végülis nem sok az egész: vérvétel, vizelet, EKG, vérnyomás, szem, fül, esetleg csontvizsgálat vagy mittudomén mit szoktak ilyenkor.
De első körben külső vizsgálatra megyek, vagyis átalakulásra. Tök véletlenül úgy jött össze, hogy egy héten belülre esik a fodrász, kozmetikus, pedikűr, manikűr. Kár hogy a fogyást nem lehet ilyen egyszerűen megoldani, mint pl a hajfestést. Mennyivel egyszerűbb lenne.

Na akkor nézzünk előre. Egy hét múlva ilyenkor már szépek lesznek a körmeim, eltűnik a hajamról a lenövés, friss lesz az arcbőröm és a repedezett sarok is a múlté lesz. Kell ennél több? 🙂

Miért nem vagyunk képesek ilyenre?
http://www.youtube.com/watch?v=dGCJ46vyR9o

Hihetetlen jó szerintem, nézzétek meg. Kicsit gyors meg én amúgy is vak vagyok, de az ötlet szuper. Azért kíváncsi lennék, ha bemennék egy magyar egyetemre, hogy egy ilyen “tanulmányt” csinálja, mennyire jönnének ki ilyen frappáns mondatok.

Ezt muszáj megosztanom veletek.
Tegnap reggel álltam a pékség előtt, hogy reggelit vegyek magamnak. Előttem egy tipikus mai nő állt. (remélem ezt nem kell magyarázni)
A következő párbeszéd zajlott le.
– 2,5 kiló pogácsát kérek..Számlát is kérek.
– Hú, mi lesz, névnapozás?
– Nem, az egyetemi vizsgára viszem. –
– Akkor amig összerakom a csomagot, töltse ki a számlát legyen szives.
– Rendben. Akkor én most mi vagyok, a vevő?

Hát itt azt hittem hogy lehidalok. Egyetemre jár és vizsgázik és nem tudja hogy egy áfás számlán ő kicsoda. Hát ezért tartunk itt. Van egy halom egyetem meg főiskolas és már csak az nem szerez diplomát, aki lusta beadni a jelentkezési lapját. Aztán meg sírunk hogy sok a diplomás munkanélküli.
Ezért gondolom, hogy jó ötlet az, ami külföldön már tök jól működik. Igenis legyen tandíj, de magas ösztöndíj is. Igy aki jól tanul, az jól jár, a többiek meg igenis potyogjanak ki. A másik kedvencem meg a fizetős főiskola meg egyetem… de erről majd legközelebb…