R.I.P.

Ma úgy szól, ha akarom, hogy megfordul a szél
Ha akarom, ha akarom, ma minden belefér
Ma minden, ha akarom a hangokra figyel
Ha akarom, ha akarom, ma nem tévedek el

Nem igaz, hogy vége
Nem igaz, hogy nem jó
Nem igaz, hogy elmúlt
Nem igaz, hogy álom
Mert élvezem
Azt, ami szól itt benn
És nem szeretnék mást

Ha így jó, ha akarom a játék is elég
Ha akarom, ha akarom, ma elsápad az ég
Ma úgy szól, ha akarom, hogy megnémul a tél
Ha akarom, ha akarom ma minden belefér.

Nem igaz…

Ez ami jó nekem, akkor is élvezem /*/
(Kaszás Attila – Ha akarom)

Végre pihi

Már két napja a tart a hosszú hétvége és ez tök jó hogy van még két nap. Tegnap leugrottunk nagyszülőkhöz vidékre, tök jó volt. Kicsit úgy éreztem magam mint régen mikor kislány voltam. Akkor is – persze csak tavasszal – beguggoltam a virágoskertbe és mindig szedtem magamnak egy kis csokorra valót a kedvenceimből. Úgyhogy most itt illatozik a jácint meg az ibolya. A fiúk meg röhögtek rajtam, de akkor is olyan jó volt nem a piacon megvenni hanem leszedni. Persze nyilván ott is szép lett volna a kertben, de ha egyszer sok van akkor nekem is jut. Teljesen más igy a szoba, mert hoztam még aranyesőt is, tiszta tavasz-feeling.
Ma meg pihi, majd piac, bevásároltam, vettem egy jó nagy adag epret. És mivel ilyen tök jó idő van, kiraktam az ágyneműt az erkélyre és folytatom a dobozok átválogatását. Azt már annyira nem élvezem, de előttem van a kép amikor már nem lesznek a szoba szélén körbe-körbe dobozok és ez erőt ad 🙂

Gyors hétvége..

Ez a hétvége nem is volt hétvége. Fura volt tegnap dolgozni. Tényleg olyan mintha be lennénk programozva az 5 napos munkára és amikor a 6. napon is dolgozunk akkor mintha a testünk kiakadna hogy na most mi va fene van, miért vagyok én a munkahelyen. Nagyon szenvedtünk tegnap, ráadásul megint nagyon fájt a fejem. Este lementünk még egy adag cuccért és utána szó szerint beestünk az ágyba. Ma viszont bepótoltuk az alvást és ha nem csörög a telefon akkor lehet hogy még most is aludnánk. Na jó, nem, de akkor lehet hogy egy kicsit tovább maradtunk volna ágyban. Bár igy se volt rossz… Délig csak pihi… utána meg pakolás, takaritás, süti sütés.. HÁt nem vagyok magammal annyira megelégedve, az ize nem lett rossz, de a krém kicsit folyósabb lett mint kellett volna.
Egy olyan dolog volt ami elcseszte a vasárnap nyugalmát, az pedig az hogy az asztalos megint átvágott minket, vagyis neki volt kifogása, de én ezeket már nem hiszem el, valahogy vele mindig történik valami, és mindig akkor amikor hozzánk kéne cuccokat hozni. Lassan egy hónap csúszásban vagyunk..
Na ennyi, most nézem tovább a Heti Hetest, aztán alvás és csak 3 nap munka!!!! Ezt fél lábbal is ki lehet birni 😀

Még egy pipa..

Na hát akkor a fürdőszobát is kipipálhatjuk. Tegnap ki is takaritottam és nagyon kis hangulatos lett. Még szőnyeget meg zuhanyfüggönyt kell venni, de ezek már tényleg apróságok. Bepakoltam a mosdó alatti szekrénybe is, meg a tükör elé is, úgyhogy már csak a nappali hiányzik, bár tény, hogy ez a nagyobb falat sajnos. Megbeszéltük este hogy ha megvannak a bútorok akkor megvesszük a szőnyeget is amit kinéztünk és akkor nem lesz annyira gáz kanapé nélkül lenni.
Képeket nem csináltunk, majd akkor ha minden meg lesz, meg addig vendégeket se fogadunk, sorry mindenkitől.

Zsúfolt hétvége…

Nem is tudom mit mondanék erre a hétvégére. Talán azt hogy olyan Lojek Ágis volt. Vagyis pörgött és nagyon gyorsan eltelt. Péntek este hozták fel Zsófit a szülei, aznap alvás hogy másnap újult erővel menjünk neki a napnak. Természetesen a kisasszony már tök korán felkelt de szerencsére már elég nagy ahhoz hogy egyedül ellegyen amig mi fel nem kelünk. Majd reggeli után elmentünk a piacra, vettünk tök sok mindent, hazajöttünk, sütöttünk túró rudit, csináltunk ebédet, sütöttünk linzerkarikát, meg kókuszgolyót (ezt nem sütöttük) és miután bepakoltunk a mosogatógépbe elindultunk moziba. Hát a Duna Plazaba se megyek többet. Nem elég hogy nem lehet neten jegyet foglalni még bunkók is. Utolsó sor közepére kértem két jegyet, mire közölte a csaj hogy ott a szerelmes ülések vannak, hát jó mondom akkor eggyel előtte de középen legyen. Erre adott kettővel előrébb tök a szélén. Nem akartam balhézni, de ilyenkor mondja azt az ember hogy akkor ide többet nem. Majd egy érdekes beszélgetés következett. Zsófit elkezdte érdekelni hogy a Hősök terén mi van és kik azok a szobrok, ugye mozi után megkajáltunk és utunkat a tér felé vettük. Átnéztük az összes szobrot, volt akit ő is felismert ám (7 éves), ami elég durva. Mondta hogy már várja hogy történelmet tanuljon mert ez nagyon érdekli…
Este persze nem kellett ringatni.. 🙂 A mai nap is ilyen eseménydús volt.. reggeli után Ikea, Kika, Praktiker, majd ebéd, utána vissza kika, obi, majd jött az asztalos, akitől kicsit már kivagyok. 2re igérte magát, majd telefonált hogy 4, ideért és kiderült hogy a dekopirfűrészt meg otthon hagyta Dunakeszin.. úgyhogy irány haza… Akárhogy is számolunk három órát buktunk miatta… De azért egész jó lett. Most meg hazavittük Zsófit és végre leültem megnézni a leveleimet meg egy kicsit szusszanni. De olyan jó fáradtság ez… Csak most kéne egy nap pihenő is :DDDD