Itt vagyok ám, nem kell aggódni, csak valahogy eltelt ez a hét. Nem, nem lőttem be magam, csak annyi minden történt, hogy hirtelen megint hétfő lett. Sajnos. Pedig pénteken azt hittem hogy de jó lesz a hétvége, egy csomót pihenek, aztán mégse sikerült. Szombaton felmentünk saab-tesztnapra, utána meg elmentünk a MaxCity nevű iszonyatosan méregdrága helyre. Az már biztos hogy ott nem fogunk vásárolni. Leültem egy ágyra, ami tök kényelmes volt meg úgy el tudnám képzelni a nappaliba és közölték hogy másfél milla. Úgyhogy gyorsan fel is álltam.
Terveztettünk előszobabútort, meg konyhabútort, de valószinűleg máshol csináltatjuk meg. Viszont láttuk tök jó ötleteket, úgyhogy azokat felhasználva keresünk valami olcsó megoldást.

Amúgy fáj a torkom. Zsófi beteg és lehet hogy tőle, lehet hogy a munkatársamtól kaptam el, de hol melegem van, hol fázok, a torokfájás persze állandó. Ma is körbepusziltunk mindenkit, mert szülinapozás volt. Kaptunk ketten két tortát, egy gesztenyéset meg egy oroszkrémtortát. Annyira egyikért se vagyok oda, de a szándékot kell nézni, annak meg örültem. Kedvesek voltak nagyon.

Mi is volt még, nézzük csak. Hát igen, azért megemliteném a pesti cuccokat. Kicsit már elegem van, mégis mit akar a nép? Játsza itt az agyát, közben meg nem gondolnak bele hogy mi miért van és mi van akkor ha Gyurcsány lemond? Ebbe vajon belegondolt valaki? Ki jön helyette? Meg miért lenne jobb utána? Na mindegy, ennyit a politikáról, már nem is olvasom mert csak bosszankodok a sok hülye emberen. Ahelyett hogy olvasnának, moziba járnának, vagy kommunikálnának egymással, kimennek a kossuth térre …. nem értem őket. Meg azokat a vidékieket se, akik sírnak hogy nincs pénz az életre de azért ingyen osztogatnak kaját egész nap… miért nem dolgoznak? miből tudnak osztogatni?
Hát akkor téma lezárva, ennyi.

Más azt hiszem egyelőre nincs, még mindig fáj a torkom, bár azt hiszem hogy eléggé gyorsan gépelek ahhoz hogy ne múljon el ennyi idő alatt 🙂
Megpróbálok most már gyakrabban jelentkezni..

Csendes vasárnap délután, fekszem az ágyban, kint gyönyörű idő és végre nem kell semmit se csinálni. Valahogy a mostani hét nagyon hosszú volt. Csütörtökön már nagyon szenvedtem, a péntek meg katasztrófális volt. Este a két gyerek az enyém volt mert a szülők kimenőt kaptak, jól le is fárasztottak. Szombaton volt az előszülinapi buli, apukám főzött bográcsban isteni babgulyást, jó sokan is voltunk. Egy napra a Norbi-diéta is felszabadult, mert ezt nem hagyhattam ki, sőt még volt fincsi torta is… 🙂 Este pedig pár Jóbarátok nézése után úgy bealudtam, mintha fejbe vágtak volna. Még azért a tüzijátékot megnéztük az erkélyről, nagyon szép volt.
Talán még Vesznával elmegyünk kicsit shoppingolni ha az ura hazajön, de amúgy a pihenésé a főszerep.
Fotók a szokásos helyen… ( vagyis itt

Hülye vagyok, az itteni idő szerint délután történt a lenti tragédia.. csak kint akkor reggel volt, ezért tévesztett meg…

Ma sokszor eszembe jutott (vagyis már hétvégén is), hogy 5 éve ilyenkor pont New Yorkban voltunk és milyen “izgalommal” zárult az utazásunk. Olyan mintha csak tavaly lett volna. Még mindig előttem van Ági, aki telefonál Zolival hogy kapcsoljuk be a tv-t mert nekiment egy kisgép a WTC-nek, majd elindulunk be a városba, hallgatjuk a rádiót és kiabál a műsorvezető, hogy omlik össze a torony. Tiszta olyan, mintha most is hallanám… Fura, nem? Meg az is, hogy én ott nem is fogtam fel, hogy mi történt igazán. Az itthoniak jobban izgultak meg aggódtak mint mi. Na mindegy, csak gondoltam ennyit irok erről az egészről, mert talán percre pontosan most történt.
A hétvége tök jó volt, csak már megint rövid. Pénteken csajbuli volt, szombat délelőtt fodrász, délután mozi a kölykökkel, este szalonnasütés, vasárnap meg a másik családdal szülinapi ebéd. Úgyhogy nem lehet mondani hogy nagyon unatkoztam volna 🙂 Rossz is volt ma felkelni, meg vonatozni. Ráadásul nagyon hideg van. Ti is érzitek? Bár tény, inkább legyen hideg és napos idő mint hideg és esős.
Ja és hétvégén elhatározásra jutottam, hogy folytatom a spanyol tanulmányaimat. Ha sikerül jó tanárt találni, akkor ezerrel fejest ugrok bele..
HÁt akkor jó hetet mindenkinek!

Gondolkodtam sokat. Igazából hazafele más dolgom nincs, vagyis olvasok a vonaton mindig de a várakozások alatt meg jár az agyam. Persze még mindig a lakástéma van teritéken. Arra jutottam hogy végülis lehet hogy tényleg beköltözök abba a lakásba mint valami naccságosasszony, aztán gyűjtöm a dugipénzemet, hogy legyen biztonsági tartalék. Nem gáz az, ha az embernek a mai világban van pénze, nem?
Vagy hülye vagyok? Irjátok már meg hogy mit gondoltok erről.
Amúgy még egy dolog izgat, az meg az hogy megyünk a csajokkal wellness hétvégére. Még soha nem voltam, de most azért is össze fog jönni. Ha már Amsterdamról le kellett mondanunk, akkor legyen valami kis kényeztetés helyette. Még nem tudjuk hogy hova megyünk, úgyhogy akinek van ötlete, erre is várnánk javaslatokat. Minél olcsóbb és minél jobb hely legyen :)))
Mi is van még… a napok ugyanúgy telnek. Apu felvesz 6.50kor, 7.03kor elindul a vonat. Vettem egy Bronte könyvet, azt olvasom a Déliig. Érdekes könyv, olyan tipikus angol: kimért, komoly és szürke, de mégis nem lehet letenni. Majd déliből metro, hév, reggeli, munka, ebéd, munka, este meg haza. Ha szerencsém van akkor valaki feljön értem az állomásra, ha nem akkor fél órát sétálok. Este meg extrakorán fürdés és a gyerekekkel együtt fekvés. Amúgy az tetszik abban hogy velük lakunk hogy van egy kis élet. Tök jó mikor vacsizom és mondjuk Zsófi odaül mellém és mesél, vagy Mátéval kibeszéljük a tanárokat…
Hát ennyi történt… Folytköv hamarosan