Megint eltelt egy hét. Még két hetem van leadni a szakdolgozatomat. Tény, hogy már mindjárt kész van, de hamarabb be szerettem volna fejezni. Szép színes lett, remélem a tartalma is megfelelő lesz. Kicsit nehéz volt, hogy angolul kaptam az anyagokat és elég nehéz szöveg volt, de átrágtuk magunkat Ágival, az amerikai segítségemmel.
Azt se tudom hogy mi történt még a héten, annyira a szakdoga körül forgott minden gondolatom. Hétvégén megint megyek haza mert a fiúk mennek motoros túrára, meg jönnek a választások és ott a helyem. Hmm, mi is volt még…. találkoztam egy számomra elég fontos volt osztálytárssal, azt hiszem kedden együtt ebédeltünk. Beszélgettünk sokat. Remélem tudunk gyakrabban találkozni, nemcsak 3 évente 🙂
Megtudtam hogy egy gyerekkori bnőmnek kislánya lesz. Olyan fura, hogy Ivi velem egyidős és már egy kis baby van a hasában és lassan anyuka lesz. Ez valahol azt mutatja, hogy rohan az idő és én is öregszem. Örülök nekik nagyon, mert Ivett tényleg megtalálta élete nagy párját, megvan a háttér és boldogan várják a kis csöppséget.
Még két hét és irány Franciaország. Tök jó lenne, ha nagyon meleg lenne, és tényleg nyaralásként lehetne felfogni.. HÁt ennyi ez a hetem is… jöhet a következő.