Utálom a dáthát…

Még mindig kerülget ez a hülye nátha meg köhögés, már nagyon unom. Lehet hogy ki kéne pihenni, de se türelmem se időm nincs rá… A hétvége is ennek a jegyében telt. Azt hittem hogy tök jól vagyok, de mégse.. Igazából rosszul se vagyok.

Tegnap teljesen happy voltam a hótól, mármint innen bentről és úgy elmentem volna sétálni. Nincs is annál szebb, mikor a szakadó hóban sétált, robog a cipőd alatt a hó és tök jó. De se téli cipőm, se a nagy téli kabátom nincs nálam, így ugrott az egész. Csak az ablakból szemléltem és csodáltam. Igazából jobban örülnék már a tavasznak, de igy télbúcsúnak ez tökéletes.

Hogy mi is történt még? Hát nem igazán tudom. Elkezdtem a szakdogám anyagát fordítani. A tanár azt mondta hogy nem kiváncsi részletekre, ami érthető is, hiába küldöm el neki a fejezeteket, ő abból még nem lát semmit, hanem majd egybe az egészet. Bárcsak már ott tartanék…. De majd most neki esek. Este elmegyek könyvtárba, hozok egy kis elméleti anyagot, mert tudom hogy azt szeretik a bevezetőben, aztán hajrá.