Kezd most már az itt létem egész jó lenni, mármint nemzetközi tekintetben. Nagyon kirekesztve éreztük magunkat mert mi máshova járunk suliba mint a többi Erasmusos, ezért kitaláltuk a mexikói fiúval szombat este hogy vasárnap este beülünk valahova. Szépen sorban felszedtünk mindenkit ahol lakott, de kiderült hogy ahova akartunk menni, az zárva volt. Aztán az derült ki hogy itt vasárnap semmi nincs nyitva. NAgy nehezen találtunk egy bárt, ahova be is engedtek minket. Elég vegyes volt a csapat. Magyar lányok, és brazil, mexikói, maláj, spanyol fiúk. Ez az este olyan volt, mint amilyenről minden Erasmusos diák álmodozik, mindenki mondta a magáét a saját francia kiejtésével néha jókat röhögtünk mikor valaki szenvedett. Meg is beszéltük hogy az lenne az igazi, ha mindenki egy helyen lakna, és az egyetemen is egy “osztályba” járnánk mindannyian, hisz mégiscsak sorstársak vagyunk és nem a rideg franciákkal lennénk egész nap. Mindenki mesélt a saját országáról, kajáiról, tanitottuk egymásnak a fontos szavakat. Annyi hülyeséget tanulunk, sokkal hasznosabb lenne, ha délelőtt csak nyelvórák lennének,délután meg mindenki választhatna hogy mire akar beülni. De sajnos nem mi döntünk ilyen téren. Este mindenki hazament, reggel suli majd délben találkoztunk mindannyian megint a főépület előtt és elmentünk kajálni. Ez hiányzott nekem eddig, hogy ne a magyarok fejét lássam mindig, és ne is a franciákét. A kajával nem jártam nagyon jól, mert kétféle főétel volt, hal és alig megsütött (még véres) marhahús. A két rossz közül az utóbbit választottam és próbáltam kihalászni a megsült részeit. Szerencsére kaptunk hozzá párolt lencsét meg valami tésztát, igy a vaniliapuding után úgy éreztem hogy kipukkadok. Nekünk vissza kellett menni délután órára, de már most leegyeztettük hogy csütörtökön este megint találkozunk és hivjuk a többieket is. Nagyon szörnyű volt a délutáni óra. Munkajog. A tanár egy tip-top mosolygós nő, de tuti hogy ő lesz a legszigorúbb, látszik a tekintetén. Ja és láttam a vizsgáimat, 6 db lesz az egész félév folyamán. 3 november közepén, 3 pedig január utolsó hetében. Azt hiszem hogy nem fogok belegebedni.