Azt hiszem hogy ma bal lábbal keltem fel. Szörnyű amikor jobbat álmodsz mint ami a valóság. Most is ilyen volt és ez rátette a bélyeget az egész napra. Reggel mentünk a bankba mert ezeknek mindenhez francia bankszámla kell. Még jó hogy kapunk ajándékba 30 eurot, ez a szerencséjük. Reménykedve jöttem haza ebédelni, hátha van már netem, de még mindig semmi, úgyhogy megint netcaféba kell mennem. A délutáni óra kicsit dedós volt, bár pár új szót megint tanultam. Hát ennyi..

Tegnap volt Anyukám névnapja és a Ancsi barátnőmet megkértem hogy vigyen neki egy csokor virágot. Persze túl szép lett volna ha mindez jól megy, ugyanis Anyu nem volt otthon, így jött az sms hogy Apu kapta meg. Gyorsan elkezdtünk gondolkodni hogy mit lehetne kitalálni, majd arra jutottunk hogy Apu eldugja a virágot, Anyu hazaér, felhivom őket és akkor Apu behozza Anyunak. Bár nem láttam őket de azt hiszem örültek és jó kis meglepi lett.
Amúgy tegnap elég fárasztó nap volt. 9.30ra kellett suliba menni, délben gyorsan hazarohantam enni, 1-től megint óra 4-ig. De állitólag kapunk valami papírt hogy elvégeztünk egy 60 órás tanfolyamot. Lehet hogy wc papirnak lesz jó, de legalább gyűlnek a papirok.
Az egyik koreai fiú mesélte hogy tavaly volt Magyarországon nyáron és bár nagyon szép ország, de senki nem tudott semmilyen nyelven, ez maradt meg benne. Mondta hogy több diákszállást is megnéztek de sehol nem tudtak neki segíteni, mert a magyaron kivül nemigen beszéltek mást. Ez azért elég ciki, és sírnak a magyarok hogy nem fejlődik a turizmus. Közben olvasom a híreket is néha, és látom hogy Gyurcsány “nekitámadt” Orbánnak. Azért otthon is zajlik a élet…. na jó, nem politizálok, csak ez megütötte a szememet.