Már csak 4 nap, de én még nem tartok sehol. Tudom, hogy pár perc alatt össze lehet pakolni, de szerintem én legalább ötször ki fogom boritani a bőröndöt, mert túlsúly lesz és inkább ezt itt hagyom és azt még berakom. Abban reménykedek hogy rossz idő lesz és minél több ruhát magamra tudok venni.
Közben bonyolódik a dolog, hisz a francia tanárral félreértettük egymást és mégse jön ki a reptérre értünk, így marad a vonatozás, buszozás meg metrózás 30 kilóval. Érdekes lesz. Ráadásul amin nagyon kiakadtam, hogy a vonatjegy 200 km-re durván 12 ezer forint. Nem tudom mit tudnak azok a vonatok hogy husszor annyiba kerülnek mint itthon, de azt hiszem hogy nem fogok túl sűrűn Párizsba járkálni. Ha belegondolok, hogy ennyibe került a repjegy is, akkor azt hiszem elég vicces. Furák ezek a franciák…
Beanie – blog
“Happiness is not about getting all you want, it is about enjoying all you have."
Nem is tudom, hogy hol kezdjem… El sem hiszem, hogy mar eljott a nap, amikor bucsut kell mondanunk Babocskanak. Hamar itt van ez a szeptember. Ki hitte volna, hogy ezek a franciak ilyen anyagiasak, hogy ennyit kernek egy vonatjegyert…, nem mintha en nem szoltam volna, hogy a franciak azok mindig franciak maradnak, de ebbe most ne menjunk bele. Kivanunk nagyon jo utat neked, jo szorakozast, tanuljal sokat, es ne beszelj hozzam franciaul. Pleeease. 😉 A mihamarabbi viszontolvasasig.